Wald Ábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wald Ábrahám
Wald.jpg
Az ifjú Wald Ábrahám
Életrajzi adatok
Született 1902. október 31.
Kolozsvár
Elhunyt 1950. december 13. (48 évesen)
Travancore (India)
Házastárs Lucille Lang (1941-től)
Gyermekek Betty (1943)
Robert (1947)
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Kolozsvári Egyetem
Pályafutása
Szakterület matematika
Kutatási terület statisztika, játékelmélet
Munkahelyek
Columbia Egyetem egyetemi tanár

Hatással voltak rá Oskar Morgenstern, Neumann János
Előadás közben

Wald Ábrahám (Kolozsvár, 1902. október 31. – Travancore (India), 1950. december 13.) magyar zsidó matematikus. Jelentősen hozzájárult a döntéselmélet, a geometria, az ökonometria fejlődéséhez, lefektette a statisztikában a szekvenciális analízis alapjait.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsváron született ortodox zsidó családba, édesapja kóser pékként dolgozott. Nagyapja híres rabbi volt, számos testvérei közül bátyja, Márton örökölt tehetséget, mérnök és feltaláló lett. [1] Wald vallásos zsidóként szombatonként nem járt iskolába, így magántanulóként folytatta tanulmányait, családtagjai oktatták. [2] A Kolozsvári Piarista Főgimnáziumban érettségit tett 1921-ben, majd a helyi román egyetemen tanult, ami zsidóként és magyarként nem volt egyszerű, de az 1927-1928-as tanévben sikeresen elvégezte a matematika szakot.[3] Eközben Antal Márk tanítványaként is ismerkedett a matematikával. [4] 1927-től a Bécsi Egyetemre járt doktori képzésre, munkáját Karl Menger matematikus vezetése alatt végezte, akivel barátságot is kötött (Carl Menger közgazdász fia). Doktorátusát 1931-ben szerezte meg, érdeklődése ekkoriban főként a halmazelméletre és a metrikus terekre terjedt ki, több cikket jelentetett meg, rendszeres tagja volt Menger összejöveteleinek.[2]

Anyagi nehézségei miatt a Magyarországon született osztrák bankárt, Schlesinger Károlyt tanította matematikára, aki munkája mellett érdeklődött a matematika és a közgazdaságtan iránt. [5] Ez terelte Wald figyelmét is ebbe az irányba, mindketten a WalrasCassel általános egyensúlyelméleti modellt vizsgálták. 1935-ben Wald Ábrahám elsőként bizonyította ebben a modellben az egyensúly létezését. [6]

Az antiszemitizmus Ausztriában fokozatosan teret nyert, és 1938-ra a súlyos nehézségek mellett Wald élete is veszélybe került, családját zaklatták, egy testvérét leszámítva mindannyian náci koncentrációs táborokban pusztultak el.[1] Az Anschluß után kényszerűen visszatért Kolozsvárra, majd rövidesen a Cowles Bizottság meghívását elfogadta, és 1938 nyarán az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol ökonometriával kapcsolatos kutatásokat végzett.[5]

Amerikában eleinte a Carnegie Társaság tagjaként statisztikát tanult a Columbia Egyetemen Harold Hotellingnél 1941-ig, de 1939-től már tanított is, 1941-ben végül állást kapott, amit haláláig betöltött. Tanítványai kiváló tanárként emlékeznek rá rendkívül érthető és világos előadásmódja miatt. A második világháború kitörésével a statisztika különféle hadi alkalmazásait kutatta. Ekkor alapozta meg a szekvenciális analízist, melyet a hadiipar minőség-ellenőrzés folyamatában tudott hasznosítani, de játékelmélettel is foglalkozott.[1][5]

Feleségét, Lucille Langet kint ismerte meg, 1950-ben vele együtt zuhant le a repülőgépe Indiában, amikor egy statisztikai előadókörútra indultak.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Wolfowitz, Jacob (1952.). „Abraham Wald, 1902-1950” (angol nyelven). Annals of Mathematical Statistics 23 (1), 1-13. o. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.  
  2. ^ a b Morgenstern, Oskar (1950.). „Abraham Wald, 1902-1950” (angol nyelven). Econometrica 19 (4). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.  
  3. Anuarul Universității Regele Ferdinand I pe anul școlar 1927/28. p. 187. Online hozzáférés
  4. Filep László. „Magyar matematika Erdélyben a két világháború között”. Magyar Tudomány 2001 (5). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.  
  5. ^ a b c d O'Connor, J. J. és Robertson, E. F.. Abraham Wald (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31. 
  6. Zalai Ernő. „Neumann János és a közgazdaságtan”. Magyar Tudomány 2003 (12). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oláh-Gál Róbert: Állítsunk emléktáblát Wald Ábrahámnak! Szabadság (Kolozsvár), 2012. jan. 6. Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]