Wald Ábrahám
Wald Ábrahám (Kolozsvár, 1902. október 31. – Travancore (India), 1950. december 13.) magyar zsidó matematikus. Jelentősen hozzájárult a döntéselmélet, a geometria, az ökonometria fejlődéséhez, lefektette a statisztikában a szekvenciális analízis alapjait.
Élete [szerkesztés]
Kolozsváron született ortodox zsidó családba, édesapja kóser pékként dolgozott. Nagyapja híres rabbi volt, számos testvérei közül bátyja, Martin örökölt tehetséget, mérnök és feltaláló lett. [1] Wald vallásos zsidóként szombatonként nem járt iskolába, így magántanulóként folytatta tanulmányait, családtagjai oktatták. [2] A Kolozsvári Piarista Főgimnáziumban érettségit tett 1921-ben, majd a helyi egyetemen próbált tanulni, ami zsidóként és magyarként nem volt egyszerű. Eközben Antal Márk tanítványaként ismerkedett a matematikával. [3] Így végül 1927-től a Bécsi Egyetemre járt doktori képzésre, munkáját Karl Menger matematikus vezetése alatt végezte, akivel barátságot is kötött (Carl Menger közgazdász fia). Doktorátusát 1931-ben szerezte meg, érdeklődése ekkoriban főként a halmazelméletre és a metrikus terekre terjedt ki, több cikket jelentetett meg, rendszeres tagja volt Menger összejöveteleinek.[2]
Anyagi nehézségei miatt a Magyarországon született osztrák bankárt, Schlesinger Károlyt tanította matematikára, aki munkája mellett érdeklődött a matematika és a közgazdaságtan iránt. [4] Ez terelte Wald figyelmét is ebbe az irányba, mindketten a Walras–Cassel általános egyensúlyelméleti modellt vizsgálták. 1935-ben Wald Ábrahám elsőként bizonyította ebben a modellben az egyensúly létezését. [5]
Az antiszemitizmus Ausztriában fokozatosan teret nyert, és 1938-ra a súlyos nehézségek mellett Wald élete is veszélybe került, családját zaklatták, egy testvérét leszámítva mindannyian náci koncentrációs táborokban pusztultak el.[1] Az Anschluß után kényszerűen visszatért Kolozsvárra, majd rövidesen a Cowles Bizottság meghívását elfogadta, és 1938 nyarán az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol ökonometriával kapcsolatos kutatásokat végzett.[4]
Amerikában eleinte a Carnegie Társaság tagjaként statisztikát tanult a Columbia Egyetemen Harold Hotellingnél 1941-ig, de 1939-től már tanított is, 1941-ben végül állást kapott, amit haláláig betöltött. Tanítványai kiváló tanárként emlékeznek rá rendkívül érthető és világos előadásmódja miatt. A második világháború kitörésével a statisztika különféle hadi alkalmazásait kutatta. Ekkor alapozta meg a szekvenciális analízist, melyet a hadiipar minőség-ellenőrzés folyamatában tudott hasznosítani, de játékelmélettel is foglalkozott.[1][4]
Feleségét, Lucille Langet kint ismerte meg, 1950-ben vele együtt zuhant le a repülőgépe Indiában, amikor egy statisztikai előadókörútra indultak.[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Wolfowitz, Jacob (1952.). „Abraham Wald, 1902-1950” (angol nyelven). Annals of Mathematical Statistics 23 (1), 1-13. o. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.
- ^ a b Morgenstern, Oskar (1950.). „Abraham Wald, 1902-1950” (angol nyelven). Econometrica 19 (4). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.
- ↑ Filep László. „Magyar matematika Erdélyben a két világháború között”. Magyar Tudomány 2001 (5). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.
- ^ a b c d O'Connor, J. J. és Robertson, E. F.. Abraham Wald (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.
- ↑ Zalai Ernő. „Neumann János és a közgazdaságtan”. Magyar Tudomány 2003 (12). Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31.
További információk [szerkesztés]
- Oláh-Gál Róbert: Állítsunk emléktáblát Wald Ábrahámnak! Szabadság (Kolozsvár), 2012. jan. 6. Online hozzáférés
