Vöröskolostor

	Vöröskolostor (Červený Kláštor)
	A kolostor épületei
	; Vöröskolostor címere
	; Vöröskolostor címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	Alsólehnic településrésze
Első írásos említés	1319
Polgármester	Štefan Džurný
Irányítószám	059 06
Körzethívószám	052
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	465 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 23′ 55″, k. h. 20° 25′ 02″49.398611°N 20.417222°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 55″, k. h. 20° 25′ 02″49.398611°N 20.417222°E
	Vöröskolostor weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröskolostor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 7.) ezen a változaton alapul.

Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor) Alsólehnic településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Ólublótól 25 km-re északnyugatra, a szlovák-lengyel határon, a Dunajec jobb partján.

Nevének eredete

A település nevét kolostora vörös tégláiról, más forrás szerint vörös tetőcserepeiről kapta.

Története

Ősi kolostora a karthauziaknak épült 1319-ben, a Berzeviczy család őse Kakas fia Rikolf alapította a Dunajec jobb partján saját birtokán. Mivel a kolostor vörös téglákból épült ezért a helyiek Vöröskolostornak nevezték el. A kolostor széles körű kiváltságokkal rendelkezett, volt malma, sörfőzdéje, halászati joga és kiterjedt birtokok, köztük számos falu biztosították a jövedelmét. A falut 1344-ben Uyvagas néven említik először. Szent Antal templomát 1360-ban kezdték el építeni. 1431-ben egy huszita csapat dúlta fel, több szerzetest megölve. 1563-ig volt a szerzetesek birtokában, majd számos tulajdonosa volt. A 15. századtól erődítményként a Lengyelországba vezető utat ellenőrizte. Többször zaklatták Szapolyai János és I. Ferdinánd katonái is. 1545-ben Nedec várának alárendeltségébe tartozott. Végül 1563-ban miután a szerzetesek Lengyelországba menekültek, a kolostort bezárták, birtokait pedig a szepesi káptalan vette át. 1569-ben Magócsi Gáspár, később Thököly István, majd 1612-ben Horváth-Palocsay György, 1625-ben Rákóczi Pál volt a birtokosa. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök vette meg, majd 1705-ben kamalduli szerzeteseknek ajándékozta, akik 1747-re helyreállították a templomot és a kolostort. Itt született a Biblia első szlovák nyelvű fordítása 1750-ben és az első latin-szlovák szótár 1763-ban. 1786-ban a rend megszűntével az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett, amely 1848-ban eladta. Nagy értékű könyvtára Budapestre, míg művészi értékű kincsei a lengyelországi Muszynába kerültek. 1907-ben csaknem teljesen leégett.

A helyi legendárium egyik leghíresebb alakja a Sziléziából ideszármazott Ciprián fráter, aki 1768-ban a világ (egyik) legelső siklórepülését hajtotta végre saját építésű szerkezetével.

Nevezetességei

Kolostorának épületei részben helyre vannak állítva, ebédlőjében 1520-ból való freskók láthatók. A 18. században barokk stílusban építették át. A kolostor temploma is barokk stílusú, oltárképét R. Reismayer festette 1756-ban. Tornya 1750-ben épült a korábbi alapjain. 1956 és 1966 között az egész épületegyüttest felújították.
A település határában tör át a Dunajec folyó a 800–900 m magas mészkőszirtek között Lengyelország felé. A folyón évente nagyszabású víziszlalomversenyt rendeznek.
A környék egyik legkedveltebb idegenforgalmi látványossága a tutajozás a Dunajec vadvizein, ami a Vörös kolostornál ér véget.
Fürdője kis üdülőhely glaubersós gyógyvízzel.
1976-óta minden júniusban rendezik meg itt a Magurántúli Népművészeti Fesztivált.