Vágzamárd

	Vágzamárd (Zamarovce)
	; Vágzamárd zászlaja
	; Vágzamárd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1208
Polgármester	Stanislav Červeňan
Irányítószám	911 05
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	1163 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	216 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	216 m
Terület	3,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 33″, k. h. 18° 03′ 04″48.909167°N 18.051111°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 33″, k. h. 18° 03′ 04″48.909167°N 18.051111°E
	Vágzamárd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vágzamárd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 14.) ezen a változaton alapul.

Vágzamárd (1899-ig Zamarócz, szlovákul Zamarovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 3 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik.

Története

1208-ban "villa Samar" néven Tamás nyitrai ispán oklevelében említik először. A Zamarovszky család birtoka volt. 1241-ben "Zamar", 1245-ben "Zamard", 1366-ban "Zamard", 1374-ben "Zomar", 1381-ben "Zamarocz", 1418-ban "Samard", 1420-ban "Somar", 1471-ben "Zamarowcz", 1480-ban "Zamarow", 1516-ban "Zamaroch", 1526-ban "Zamarowcz" alakban említik a korabeli források. A falunak kiterjedt szőlőhegye volt. Fő birtokosai a Zamaróczy és a gróf Cseszneky családok voltak. Kézművesei között habán fazekasok és kovácsok voltak. A 19. században téglagyár működött a községben.

Vályi András szerint " ZAMORÓCZ. Zamorovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Orechóhoz nem meszsze, és annak filiája; határja jó."^[2]

Fényes Elek szerint " Zamorócz, Trencsén vm. tót falu, Orecho mellett, Trencsénhez 1/2 órányira északra. Lakja 292 kath., 74 evang., 12 zsidó. Láthatni itt egy régi várnak düledékeit, van savanyuviz-forrása. F. u. több nemesek. Ut. p. Trencsén."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 262 lakosából 3 magyar, 5 német és 227 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 268 lakosából 15 magyar, 20 német és 233 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 331 lakosából 6 magyar, 66 német és 255 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 392 lakosából 23 magyar, 13 német és 356 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 431 lakosából 5-5 magyar és német, 3 zsidó, 414 csehszlovák és 4 egyéb nemzetiségű volt.

1930-ban 570 lakosából 4 magyar, 565 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 519 római katolikus, 42 evangélikus, 5 izraelite, 1 református és 3 egyéb vallású volt.

1991-ben 638 lakosából 626 szlovák volt.

2001-ben 695 lakosából 676 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 849 lakosából 815 szlovák, 4 cseh, 1-1 morva és cigány és 28 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Itt született 1701-ben Hicsoldt Pál jezsuita áldozópap és tanár.

Nevezetességei

A Zamaróczy család kastélya a 18. században épült klasszicista stílusban.
A Friml család kúriája a 19. század végén épült.

Jegyzetek

1937 Pamätnica mestského muzea dra Karola Brančíka v Trenčíne.

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]