Vágkelecsény
| Vágkelecsény (Turčianske Kľačany) | |
 | |
| Vágkelecsény temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1403 |
| Polgármester | Miroslav Lamoš |
| Irányítószám | 038 61 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1024 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 410 m |
| Terület | 12,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 57″, k. h. 18° 56′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 57″, k. h. 18° 56′ 54″ | |
| Vágkelecsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágkelecsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vágkelecsény (1899-ig Klicsin, szlovákul Turčianske Kľačany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 7 km-re északra a Vág jobb partján fekszik.
Története
1403-ban "Kelechen" néven említik először. Szklabinya várának uradalmához tartozott, a 18 és 19. században a Révay család birtoka. 1715-ben 14 háztartása volt. 1720-ban 62 házában 380 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 364 lakosa volt. 1671-től ők látták el a megyegyűlések őrszolgálatát, a 19. században főként kézművességgel, napszámos munkákkal foglalkoztak. 1850 és 1890 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint " KLICSIN. Klacani, vagy Kletsen. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura G. Révai Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Szucsánnak szomszédságában, 3/4 órányia, és annak filiája, határjának földgye közép termékenységű, réttye, legelője elég, fája mind a’ két féle, piatzozásai Sz. Mártonban, és másutt, van folyó vizetskéje is, melly a’ kősziklák kőzűl jőven az helységen keresztűl foly, malom van rajta, ’s benne sok rák, és pisztráng van."[2]
Fényes Elek szerint " Klicsén, vagy Klacsán, Thurócz m. tót falu, a Vágh jobb partján: 26 kath., 330 evang., 8 zsidó lak. Fűrészmalmok; kalló; lentermesztés; nagy erdő; fakereskedés. Lakosai sok marhát tartanak. F. u. a Révay nemz."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 591, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 811 lakosából 800 szlovák volt.
2011-ben 888 lakosából 835 szlovák volt.
Nevezetességei
-
Utcarészlet
- Római katolikus temploma.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
