Valcsa
| Valcsa (Valča) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Mária Ondráčková |
| Irányítószám | 038 35 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1760 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 448 m |
| Terület | 32,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′, k. h. 18° 51′49.000000°N 18.850000°EKoordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 18° 51′49.000000°N 18.850000°E | |
| Valcsa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valcsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Valcsa (szlovákul Valča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra.
Története
1252-ben Wolka néven említik először. Neve a szláv Volka személynévből származik és a pribóci Radon comes Volka nevű unokájáról kapta. 1262-ben Wolcha, 1524-ben Walcha néven szerepel a korabeli forrásokban. A zniói premontrei prépostság birtoka volt, a 18. század végén a kincstáré, a 19. században a tanulmányi alapé. 1715-ben 56 háztartása volt. 1784-ben 124 háza és 955 lakosa volt. 1828-ban 120 házában 1163 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyógyolaj és sáfrány készítéssel és árusítással foglalkoztak. 1850 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.
Vályi András szerint VALCSA. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, Olajkárok, fekszik Várallyához 1 órányira, egy vőlgyben; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatza Znió Várallyán, és Mosóczon; vagyon Beregna nevű pusztája is, melly igen alkalmatos a’ marha tartásra.[2]
Fényes Elek szerint Valcsa, Thurócz m. tót falu, Znio-Váraljához északra a Valoczka patakja mellett. Táplál 1158 kathol., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom; Kalló, több liszt malmok; jó föld, rét és legelő. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó.[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 829, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1435 lakosából 1417 szlovák volt.
2011-ben 1532 lakosából 1414 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században épült kora reneszánsz stílusban, Eredetileg a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére volt szentelve. A 17. században átépítették, a korábbi templomból csak kevés részletet őrzött meg.
- Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
- Néhány népi építésű lakóház a 19. század első feléből, klasszicista homlokzattal.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
