Vörösmoszatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?Infobox info icon.svg
Vörösmoszatok
Ír moszat (Chondrus crispus)
Ír moszat (Chondrus crispus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Alország: Vörös színtestűek (Rhodoplantae)
Törzs: Vörösmoszatok (Rhodophyta)
Wettstein, 1901
Osztályok
Vörösmoszatok Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből

A vörösmoszatok (Rhodophyta) a növények országába, azon belül a vörös színtestű növények alországába tartozó törzs. Korábban a protiszták országának törzseként tartották számon.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Leírás

Közös sajátosságuk a zöld színanyagot, a klorofillt elnyomó vörös színanyagok jelenléte. Egysejtű fajok is vannak közöttük, de legnagyobb részük többsejtű. Legnagyobbrészt a tengerekben élnek. Mintegy 4000 fajuk ismert. Főként a Csendes-, és Indiai-óceánban honosak. Néhányuk a Kárpát-medencében is megtalálható. A vízimalom kerekének is tőlük van vörös „szakálla”.

[szerkesztés] Rendszerezés

A zöld színtestű növényekkel közös fejlődési útról hamar levált csoportról van szó, mely egyértelműen monofiletikus. Korábban közvetlenül a cianobaktériumoktól (Cianobacteria) származtatták őket. Közös tulajdonságaik azonban csak konvergens jellegűek. A korábbi rendszerekben (például Soó Rezső, Hortobágyi Tibor) a vörösmoszatokat a moszatok rendszerének végére helyezték, mivel a legfejlettebb algáknak tartották őket. A barnamoszatok (Phaeophyta) azonban anatómiailag és fejlődéstanilag is fejlettebb csoportnak tekinthetőek.

A Saunders és Hommersand féle 2004-es rendszerezés az alábbi taxonokat különbözteti meg a vörösmoszatokon belül:[1]

[szerkesztés] Felhasználás

Enyhe hashajtóként (laxans), gyógyszertechnológiában emulzió-, tabletta-, kenőcselőállítás során, vagy laboratóriumi táptalaj (agaragar) készítéséhez. Hatóanyaguk az agaróz és agaropektin.

[szerkesztés] Jegyzetek