Embriós növények
 |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 Banán |
||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
|
||||||
| Törzsek | ||||||
|
Az embriós növények, szárazföldi növények vagy felsőbbrendű növények (Embryophyta, Embryobionta) a növényvilág legfejlettebb csoportja. Ugyan a mohák (Bryophyta) nem mutatják a szövetes (hajtásos) felépítést, de fejlődésük közös tőből ered a szövetes növényekkel (Tracheophyta, Cormobionta). Általánosan jellemző az Embryophytára a csíra (embrió, embryo) kialakulása. A petesejt és a hímivarsejt egyesülése után ugyanis a kialakul zigóta (megtermékenyített petesejt, zygota), mely osztódni kezd még az anyanövény védelmében, és kezdetlegesen differenciálódik, legfejlettebb alakját a virágos növények csoportjában éri el, ahol úgynevezett dipólusos embrió alakul ki, két ellentétes oldallal: a rügyecskével és a gyököcskével. Az előbbiből fog kibontakozni a növény hajtásrendszere, mely fotoszintetizációba kezd; míg az utóbbiból fejlődik ki a gyökérrendszer, melynek feladata a rögzítés és táplálékfelvétel lesz. A nyitvatermők esetében bonyolult embriógenezist láthatunk, mely során a zigóta- és embrióállapot közé beékelődik az előembrió (proembrió, proembryo). Az embrió a virágos növények esetében a mag védelmében fejlődhet, melynek tápszövete (primer és szekunder endispermium) látja el a szükséges tápanyagokkal, emellett raktározza a fejlődés elindulásához szükséges hormonokat. A harasztok (Monilophyta) embriója a női ivarszervben (archegonium) kezdi meg kialakulását, és az előtelep (protallium) által készített tápanyagok segítik fejlődését. A mohák esetében érdekes dolgot figyelhetünk meg. Az ivartalan nemzedék e csoportnál heterotróf, és az embrió ennek a heterotróf nemzedéknek a kiindulópontja. Az ivartalan nemzedék ez esetben a jól ismert spóratok és toknyél.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Egyes rendszerezésekben a kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) nem a
harasztok közé tartoznak, hanem külön törzset alkotnak Ophioglossophyta néven.
