Leplesmagvúak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||
 Közönséges csikófark (Ephedra distachya)
|
|||||||||
| Rendszertan | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
|
|
|||||||||
|
|||||||||
A leplesmagvúak (Gnetophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse. Régi osztályzások szerint (Soó Rezső, Hortobágyi Tibor) a nyitvatermők ("Gymnospermatophyta") egyik altörzse Chlamydospermatophytina. A kladogramon a toboztermők (Pinophyta) egyik elágazásaként keletkeznek, együtt valószínűleg monofiletikus csoportot alkotnak, ezért egyes kutatók a fenyők egyik altörzsének tekinti Gnetophytina néven. A fenyőkkel való rokonságot már Soó Rezső is felveti munkáiban, és a csikófarkokat (Ephedropsida) az akkori fenyők altörzsébe ("Coniferophytina") helyezi. A Hortobágyi-rendszerben aztán átkerülnek a Chlamydospermatophytina altörzsbe, a gnétumok és Bennettitopsida mellé. Ma már tudjuk, hogy a három osztályuk biztosan fejlődéstörténeti egységet alkot, a Bennettitophyta nélkül, melyek a magvaspáfrányok (Pteridospermatophyta) után ágaznak le a kladogramról.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Gnetophyta osztályainak jellemzése
[szerkesztés] Gnétumok (Gnetopsida)
Fa vagy cserje alakú trópusi esőerdei növények. Leveleik hálózatos erezetűek, a kétszikűekére hasonlítanak, így a paleofitológusok is gyakran keverik a kettőt lenyomatvizsgálatoknál. A fájukban a tracheidákkal vegyesen állnak tracheák. Központi bélszövet itt is megtalálható bélsugarakkal. Kétlaki növények, a porzós virágzat a következő módon épül fel: egy tagolódott nyélszerű hajtás ízein körkörösen állnak a négy pollenzsákos porzók. A termős virágzat hasonlóan nyélen ülnek, több szinten, körben. Megtermékenyítés után a magot húsos, később kiszáradó „termés” burkolja. A Gnetum gnemon termesztett növény a trópusokon, a nem mintegy 40 fajt számlál.
[szerkesztés] Welwitschopsida
Kétlaki növények, különleges virágzattal. Tömött, vaskos törzsűek, mely a közepén tölcsérszerűen belapul. Innen ered két szalagszerű levél, melyek az idő folyamán több levélre hasadoznak szét. Tudniillik a Welwitschiák sivatagi növények, így a hajnali párát ezeken a leveleken át veszik fel. Törzsükben a tracheidák mellett nagy számban tracheát is találunk. Gyökérzetük vastag, táplálékot raktároz, a földben mélyre hatol le, vízért, tápanyagokért. A virágok szerkezete a következő: a termős virágok tobozszerű fás pikkelyek takarásában jelennek meg, a pikkely falára tapad a magkezdemény, melyből kis bibeszálszerű képződmény bújik ki. A toboz négyélű, a termőlevelek tövében, viszonylag szabadon fejlődnek a magkezdemények. A porzós virágok ugyancsak a tobozpikkelyekben vannak, csak a portokok nyúlnak túl azon. A család egyetlen nemzetségű, egy fajt számlál: Welwitschia mirabilis. Namíbia címerét is díszíti.
[szerkesztés] Csikófarkok (Ephedropsida)
A fájukban a tracheák átveszik a szerepet. Leveleik elcsökevényesedtek, a szár fotoszintetizál. Vesszős cserjék, szárazságtűrőek. Kétlakiak. A termős nőpéldányok tobozpikkelyei elhúsosodtak, ezek tövében vannak a leples magkezdemények, melyekből – a Welwitschiákhoz hasonlóan – bibeszálszerű szövetszál bukkan ki, ide kerülnek a pollenszemcsék. A hímvirágzat ugyancsak tobozszerű, itt a porzók a pikkelylevelek mögött állnak, csak a portokok bukkannak elő – mint az előbbi osztálynál. Rovar- vagy szélbeporzásúak, de az előbbi jellemző inkább. Egyetlen nemzetség, mintegy 40 fajjal. Magyarországon a Kiskunság homokbuckáin él a közönséges csikófark, amelynek itt van elterjedésének északi határa. Dél-Európától Kínáig él.
[szerkesztés] Forrás és ajánlott irodalom
- Urania Növényvilág – Magasabbrendű növények I.
- Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
- Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
- Andreánszky Gábor: Ősnövénytan
- Géczy Barnabás: Őslénytan
