Urál (hegység)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk a hegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Urál (folyó).
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határaként van értelmezve, neve elsősorban emiatt közismert.
[szerkesztés] Földrajz
Az Urál 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Európa északi, jeges-tengeri partvidéke között, szélessége 50 és 170 kilométer között váltakozik. A lánc folytatását északon a Novaja Zemlja-sziget adja.
A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc számos ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz. Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik.
Négy fő részét szokás megkülönböztetni:
 |
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
)