Ukrán Haditengerészeti Légierő

Ukrán Haditengerészeti Légierő
Az Ukrán Haditengerészeti Légierő jelvénye
Dátum	1992
Ország	Ukrajna
Típus	légierő
Feladat	felderítés, járőrözés, hajók elleni harc
Méret	kb. 2500 fő
Diszlokáció	Ocsakiv
Kultúra és történelem
Színek	kék, fehér
Háborús részvétel	kelet-ukrajnai háború, 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen

Az Ukrán Haditengerészeti Légierő Be–12-es járőr-repülőgépe a szaki légibázison 2006-ban

Ukrán Mi–14 helikopterek a Tengeri szellő–2016 hadgyakorlaton

Az Ukrán Haditengerészeti Légierő (ukránul: Морська авіація України, magyar átírásban: Morszka aviacija Ukrajini) az Ukrán Haditengerészet egyik fegyverneme. Ukrajna függetlenné válását követően, 1992-ben jött létre.

Története

A haditengerészeti légierőt Ukrajna 1991. decemberi függetlenné válása után a szovjet Fekete-tengeri Flotta ukrán fennhatóság alá került repülő egységeiből és az Ukrajnára felesküdött személyi állományából hozták létre 1992. január 1-jén. Ezek nagyrészt az Ukrajna szárazföldi területén, Mikolajivban és a szomszédos Ocsakivban települt egységek voltak. Így ukrán fennhatóság alá, az Ukrán Haditengerészeti Légierő kötelékébe került a Mikolajivben települt 540. haditengerészeti kiképző bombázóezred (18 db Tu–22M2, 1 db Tu–134UBK és 21 db Tu–16 repülőgéppel), a mikolajivi 316. tengeralattjáró-elhárító repülőszázad (3 db Be–12, 4 db Tu–142M3 repülőgéppel), a szintén mikolajivi 278. önálló repülőszázad (3 db Il–62M, 3 db Il–62, 1 db Tu–154B2, 2 db Tu–134, 1 db Tu–134UBK, 2 db An–26, 1 db An–24 és 1 db An–2 szállító repülőgéppel), valamint az Ocsakivban települt 555. tengeralattjáró-elhárító vegyes kiképzőezred (1 db Ka–27, 4 db Ka–29 helikopterrel és 2 db Il–38 repülőgéppel).

A szintén ukrán fennhatóság alá került, a Krímben található szaki légibázison két repülőegység települt. A 100. önálló hajófedélzeti vadászrepülő ezred személyi állománya nem esküdött fel Ukrajnára, így ők Oroszországba távoztak a repülő technika egy kisebb részével. Hátra maradt azonban a repülőgépek nagy része (10 db Szu–27, 6 db Szu–27UB, 12 db MiG–29, 6 db MiG–29UB, 6 db Szu–25, 2 db Szu–25UB és 5 db Szu–25UTG), melyek ukrán tulajdonba kerültek. Ugyancsak ukrán fennhatóság alá került a Szakiban települt 299. hajófedélzeti kiképző repülőezred 36 db Szu–25-ös csatarepülőgépével. A légibázisok mellett az ukrán haditengerészeti légierőhöz került a hajófedélzeti repülőgépek tesztelésére szolgáló, a krími Kirovszkében található tengerészeti kísérleti és kiképző központ is.

A Krímben orosz fennhatóság alatt maradt további haditengerészeti repülőbázisok (Vilne, Hvargyijszke, Zsovtneve, Kacsa, Donuzlav), repülőegységek és haditechnikai eszközök több évig vita tárgyát képezték Oroszország és Ukrajna között. Időközben, az 1990-es évek közepéig közülük több repülőegységet fel is számoltak. A Fekete-tengeri Flotta felosztásának kérdését az Oroszország és Ukrajna között 1997. május 28-án aláírt szerződés rendezte, amely alapján a még vitatott repülőeszközöket is elosztották a két ország között. Ezzel a szerződéssel Ukrajnához került 20 db Tu–22M, 12 db Tu–22 és 11 db Tu–16-os bombázó, 23 db Szu–17 vadászbombázó, 11 db Be–12 tengeralattjáró-elhárító repülőgép, 4 db An–2, 3 db An–12, 5 db An–26, 1 db An–24 szállító repülőgép, valamint 28 db Ka–25, 2 db Ka–27, 26 db Mi–14 haditengerészeti helikopter és 12 db Mi–8-as szállító helikopter.

A felosztást követő években az ukrán haditengerészeti légierőhöz került repülőgépek többségét kivonták. A repülőgépek részben elöregedtek, részben meghaladták Ukrajna igényeit, és a rossz költségvetési helyzet sem tette lehetővé az Ukrajna számára szükségtelen gépek üzemeltetését. A bombázók többségét szétbontották. A harci repülőgépek (Szu–27, MiG–29, Szu–25) időközben átkerültek az Ukrán Légierő állományába.

Az átszervezések és leépítések következtében a 2000-es évek elejére az ukrán haditengerészeti légierő már csak a Szakiban állomásozó 10. önálló tengerészeti repülődandárból állt, amelyet egy tengerészeti repülő, és egy tengerészeti helikopteres század alkotott.

A Krím 2014-es orosz megszállása idején a szaki repülőbázis orosz ellenőrzés alá került. Az üzemképes repülőgépeket március 5-én sikerült kimenekíteni és ezek a Mikolajiv melletti kulbakinei légibázisra települtek át. Az üzemképtelen vagy javítás alatt álló gépek orosz kézbe kerültek.

Napjainkban a Mikolajiv melletti kulbakinei légibázison települt 10. önálló tengerészeti repülődandár alkotja az ukrán haditengerészeti légierőt, amely szállító repülőgépeket, haditengerészeti járőröző repülőgépeket és tengeralattjáró-elhárító helikoptereket, valamint 2021-től robotrepülőgépeket is üzemeltet.

A kiöregedő Be–12 járőrgépeket a jövőben az Antonov cégnél fejlesztés alatt álló An–148–300MP repülőgépekkel szeretnék lecserélni. 2018-ban egy Ka–226-os helikopterrel bővült a tengerészeti légierő állománya. Az eredetileg egy csődbe ment magáncég által korábban vásárolt gép kilenc évig állt a Lvivi Állami Repülőgépjavító Üzem hangárjában. 2014-ben önkéntesek kezdeményezték a gép felújítását, amelyet végül mentőhelikopterré átépítve az Ukrán Haditengerészeti Légierőnél állítottak szolgálatba, ahol más koaxiális rotorelrendezésű helikoptereket is üzemeltetnek.

Az Ukrán Haditengerészeti Légierő 2021. július 15-én kapta meg a Törökországból beszerzett első Bayraktar TB2 robotrepülőgépét.<

Haditechnikai eszközök

Jelenleg rendszerben álló eszközök

Repülőgép	Származási ország	Feladatkör	Mennyiség	Megjegyzések
An–2	Szovjetunió	szállító repülőgép	1
An–24	Szovjetunió	szállító repülőgép	1
An–26	Szovjetunió	szállító repülőgép	2
Be–12	Szovjetunió	tengeralattjáró-elhárító és járőr repülőgép	4
Ka–27	Szovjetunió	tengeralattjáró-elhárító és kutató-mentő helikopter	4	PL és PSZ változatok. Egy helikopter a Hetyman Szahajdacsnij fregattra van telepítve. További öt darab üzemen kívül, konzerválva.
Ka–29	Szovjetunió	felfegyverzett haditengerészeti szállító helikopter	1
Mi–14	Szovjetunió	tengeralattjáró-elhárító helikopter	4	1 db PSZ és 3 db PL változat.
Ka–226	Oroszország	mentőhelikopter	1	2018 decemberében került a Haditengerészeti Légierő állományába.
Bayraktar TB2	Törökország	csapásmérő pilóta nélküli repülőgép	3
Mi–2MSZB	Ukrajna	többcélú helikopter	1
Westland Sea King	N0gy-Britannia	tengeralattjáró-elhárító és kutató-mentő helikopter	3	Nagy-Britannia katonai segélyként szállította Ukrajnának.

Repülőgépek jelzései

• 
  Az Ukrán Haditengerészeti Légierő felségjele. Helikopterek törzsén felfestve használt.
• 
  Az Ukrán Haditengerészet lobogója. A repülőgépek törzsén használják.
• 
  Az ukrán címeren alapuló egyik felségjel változat. A repülőgépek vezérsíkjára festve használják.
• 
  Az ukrán címeren alapuló másik változat. A haditengerészeti repülőgépek vezérsíkjára festve használják.

Kapcsolódó szócikkek

• 10. önálló tengerészeti repülődandár (Ukrajna)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrán Haditengerészeti Légierő témájú médiaállományokat.

• ЗВИТЯГА | Історична довідка (orosz nyelven). zvitiaga.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.)
• Морська авіація (ukrán nyelven). mil.in.ua. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.)
• Морська авіація: ударна міць ВМС. web.archive.org. Крила України. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 29.)