Tündérpitta
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pitta nympha Temminck & Schlegel, 1850 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tündérpitta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérpitta témájú médiaállományokat és Tündérpitta témájú kategóriát. |
A tündérpitta (Pitta nympha) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pittafélék (Pittidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Coenraad Jacob Temminck és Hermann Schlegel írták le 1850-ben.[3]
Előfordulása
Kelet- és Délkelet-Ázsiában, Brunei, Dél-Korea, Észak-Korea, Hongkong, Japán, Kína, Indonézia, Malajzia, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint ültetvények. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 19 centiméter, testtömege 67-155 gramm.[5] A nemek hasonlóak. Feje teteje barna, fekete szemsávja van, háta sötétzöld, melle és hasa piszkos sárga, egy vörös folttal.
 |
Életmódja
Bogarakkal, hangyákkal, százlábúakkal és csigákkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 1500-7000 példány közötti és gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
