Tolnai Gábor (irodalomtörténész)
| Tolnai Gábor | |
| Született | Tolnai Gábor 1910. december 29. Kunszentmiklós |
| Elhunyt | 1990. február 17. (79 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Berkovits Ilona |
| Foglalkozása | író, irodalomtörténész, esszéíró, könyvtáros, egyetemi tanár |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Ferenc József Tudományegyetem (–1934) |
| Kitüntetései | Baumgarten-díj (1940) József Attila-díj (1960) Akadémiai Aranyérem (1980) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 1946 – 1947 | |
| Előd | Györke József |
| Utód | Varjas Béla |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.[2] – Budapest, 1990. február 17.[3]) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Életpályája
Szülei: Tolnai Béla (1879-1962)[4] kereskedő és Schwarcz Irén (1890-1963)[5] voltak.[6] Budapesten érettségizett a református gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, Sík Sándor és Mészöly Gedeon tanítványa volt. 1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
_2011-04-15.JPG)
1934-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1946-1947 között főigazgatója volt. 1948-ban az MTA levelező, 1962-ben pedig rendes tagja lett. 1948-1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi és tudományos főosztály élén működött. 1949-1950 között római követ volt. 1953-1980 között az ELTE régi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője.
Szerkesztette a Magyar Századok, a Régi Magyar Prózai Emlékek, A Múlt Magyar Tudósai című könyvsorozatot. 1953-1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957-1962 között pedig a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette. 1965-től szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae-t. 1952-1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságában titkári, majd elnöki tisztet töltött be.
2017. október 14-én Falcsik Mari költőnő egy 1974-ben vizsgáztatóként elkövetett abúzusról számolt be.[7]
Társasági tagság
Művei
- A szabadvers és a lírai formák válsága (1931)
- Erdély magyar irodalmi élete (1933)
- Régi magyar főurak (1939)
- Végzetes esztendők (1945)
- Vázlatok és tanulmányok (1955)
- Évek – századok (1958)
- A tenger és a szél (1964)
- Itália dicsérete (1965)
- Federico García Lorca (1968)
- Tanulmányok (1970)
- Örökség és örökösök (1974)
- Maradj velem, mert beesteledett (1977)
- Nőnek az árnyak (1981)
- Fejedelmi Erdély (1984)
- Szóbeli jegyzék. Róma 1949–1950 (1987)
- Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei (1988)
Jegyzetek
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM72907, Tolnai Gábor, 2018. szeptember 12.
- ↑ Születése bejegyezve a kunszentmiklósi állami születési anyakönyv 3/1911. folyószáma alatt
- ↑ Gyászjelentése. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
- ↑ Tolnai Béla halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1639/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Tolnai Béláné Schwarcz Irén halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2727/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Tolnai Béla és Schwarcz Irén házassági bejegyzése a kunszentmiklósi polgári házassági akv. 53/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Facebook-bejegyzés
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- Kortárs magyar írók
- A Thuribulum aureum. Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések...; összeáll. Klaniczay Tibor, Tarnai Andor; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1983
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
Miller Jakab Ferdinánd (1803–1815) · Horvát István (1815–1846) · Mátray Gábor (1846–1875) · Fraknói Vilmos (1875–1879) · Majláth Béla (1879–1893) · Szinnyei József (1893–1894) · Fejérpataky László (1894–1919) · Melich János (1919–1922) · Hóman Bálint (1923) · Lukinich Imre (1924–1929) · Jakubovich Emil (1930–1934) · Fitz József (1934–1945) · Györke József (1945–1946) · Tolnai Gábor (1946–1947) · Varjas Béla (1948–1957) · Jóború Magda (1958–1966) · Sebestyén Géza (1966–1968) · Jóború Magda (1968–1982) · Zircz Péter (1982) · Molnár Ferenc (1982–1984) · Havasi Zoltán (1984–1986) · Juhász Gyula (1986–1993) · Poprády Géza (1993–1999) · Monok István (1999–2009) · Sajó Andrea (2010–2013) · Szemerei Péter (2013–2014) (mb. főig.) · Káldos János (2014) (mb. főig.) · Tüske László (2014–2019) · Hammerstein Judit (2019–2020) (mb. főig.) · Rózsa Dávid (2020–) |  | |
