Tata Nano

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tata Nano
Tata Nano im Verkehrszentrum des Deutschen Museums.JPG
Gyártási adatok
Gyártó Tata Motors
Gyártás helye India Szanand, Gudzsarát, India[1]
Gyártás éve 2008
Modellvariánsok Négyajtós ferde hátú
Kategória Miniautó
Tervező Girish Wagh, Justin Norek, Pierre Castinel[2]
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz 3099 mm
Szélesség 1495 mm
Magasság 1652 mm
Tömeg 600 – 635 kg
Tengelytáv 2230 mm
Üzemanyag benzin
Teljesítmény
Motor 624 cm³-es, kéthengeres SOHC motor
Felépítés Farmotoros, hátsókerék-meghajtású
Váltó Négysebességes manuális
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tata Nano témájú médiaállományokat.

A Tata Nano egy miniautó, melyet az indiai Tata Motors gyárt 2008 óta. Az autó tervezésénél az volt a fő szempont, hogy minél olcsóbb, így a kevésbé tehetős rétegek számára is elérhető legyen, ezért a kocsi jóval szerényebben felszerelt a mai autók többségéhez képest. Az árusítás megkezdésekor a Nano lett a világ legolcsóbb új autója, 100 ezer indiai rúpiába került, mely átszámítva az akkori árfolyam szerint alig volt több mint 480 ezer forint.

Modelltörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután 2005-ben sikeresen beindította a Tata Ace nevű, olcsón megvásárolható kisteherautó gyártását, a Tata Motors megkezdte egy olcsó személyautó megtervezését, mellyel főleg azokat az embereket szerette volna megcélozni, akik eddig csak motorkerékpárt engedhettek meg maguknak[3]. Az autó mérete miatt a Nano nevet kapta. Várható vételárát minden lehetséges eszközzel igyekezett csökkenteni a gyár: a lehető legkevesebb mennyiségű acélt használta fel a karosszériához és csak a legszükségesebb felszerelések kaptak helyet a kocsiban, az összeszerelést pedig olcsón dolgozó belföldi munkások végezték. A Nanóba apró, 624 cm³-es, kéthengeres motor került.

A Nano bemutatásakor világszerte nagy hírnevet kapott rendkívül alacsony ára miatt[4].

Tüntetések a tervezett gyár ellen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006-ban a Tata Motors bejelentette, hogy egy kis nyugat-bengáli településen, Szingurban épül majd fel az üzem, melyben a Nanókat előállítják. Az indiai állam által kijelölt terület azonban nagy területeket foglalt volna el a helyiek termőföldjeiből, ami heves tiltakozásokhoz és tüntetésekhez vezetett, hiszen a legtöbben fölművelésből élnek, így komolyan veszélyeztette volna megélhetésüket a gyár felépítése[5]. A Tata Motors végül kénytelen volt egy másik államban, Gudzsarátban létrehozni új üzemét, ami miatt csúszott a sorozatgyártás beindítása. Az első Tata Nano 2008-ban gördült le a gyártósorról.

Piaci elvárások és eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tervezés és a gyártási előkészületek során megfogalmazódott elvárásokat képtelen lesz megvalósítani a Nano. Egy 2008-as tanulmány például azt várta az új miniautótól, hogy az majd 65%-kal fellendíti az autóeladásokat Indiában[6], de ettől jelenleg igencsak messze van a Nano. A legtöbb példány eddig 2011 és 2012 között fogyott, ekkor 74 527 darab talált gazdára, egy évvel később az eladások száma azonban mindössze 53 848 volt. A Tata Motors ennek ellenére is körülbelül 250 ezer Nanót gyárt évente, számítva az eladások fellendülésére[7].

A kocsi bemutatása ennek ellenére valóban hatással volt az indiai autópiacra, 2009-es bemutatásakor ugyanis a használt autók ára átlagosan 25-30%-kal csökkent, hogy versenyt tudjon tartani az olcsó új modellel[8]. A miniautó első számú riválisának, a Maruti 800-nak az eladásai 20%-kal visszaestek rögtön a Nano piacra kerülése után[9]. Azt egyelőre nem tudni, hogy a jövőben mennyire lesz hatással a piacra és a többi autó árára a Nano, de 2012 júliusában a Tata Motors azóta már visszavonult elnöke, Ratan Tata azt mondta, hogy az autóban hatalmas lehetőségek rejlenek a fejlődő országok piacait tekintve, de ezeket sajnos egyelőre nem sikerült kiaknázni néhány kezdeti probléma miatt[10].

Vételár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tata Nano csak belülről hozzáférhető motortere
A végtelenül egyszerű műszerfal - itt CD-s rádióval

A Tata Nanót a világ legolcsóbb autójaként mutatta be a Tata Motors. A 100 ezer rúpiás ár (az akkori árfolyam szerint körülbelül 480 ezer forint) valóban rendkívül kedvező volt[11]. Azonban csak a leggyorsabb vásárlók kaphattak ennyiért Nanót, az ár hamar emelkedésbe kezdett és 2012-ben az alapmodell ára már 150 ezer indiai rúpia volt, mely akkoriban átszámítva több mint 640 ezer forintot jelentett[12]. A gyár az anyagárak növekedését hibáztatta a kocsi árának gyors emelkedéséért[13].

Ennek ellenére még mindig jóval olcsóbb volt, mint például a klasszikus népautó, a Volkswagen Bogár, melyből 1990-ben, egy Mexikóban gyártott darab valamivel kevesebb mint 2,1 millió forintba került újonnan[14]. Az első megfizethető autónak szánt Ford T-modell ára pedig a mai világban 4,8 millió forintnak felelne meg.

Költségkímélő megoldások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tata Nanón több tervezési érdekesség is megfigyelhető, melyek mind az olcsóságot szolgálják.

  • A Nano motortere csak belülről hozzáférhető, a karosszérián nincs nyitható motorháztető[15].
  • Mindössze egy ablaktörlőlapátja van a megszokott kettő helyett (bár ez olyan neves autógyártók egyes modelljein is megfigyelhető, mint a Mercedes-Benz vagy a Citroën).
  • Nincs szervokormány, de az autó csekély súlya miatt nem is szükséges.
  • A kerekek mindössze három csavarral vannak rögzítve a megszokott négy helyett (ez sem egyedi megoldás, a Smart esetében is megfigyelhető)[16].
  • Az alapmodelleken mindössze egy külső visszapillantó tükör található és a magasabb felszereltségűeken is csak 2012-ben jelent meg az utasoldali tükör.
  • A rádió vagy CD-lejátszó extraként rendelhető a kocsihoz.
  • Egyik változatban sem található légzsák.
  • A 624 cm³-es motor mindössze kéthengeres.
  • Az alapmodellben nincs klíma (bár ez sok európai és amerikai modellre is igaz).
  • A vezetőülés ugyanolyan egyszerű, beépített fejtámlás, mint az anyósülés.
  • Teljes értékű pótkerék helyett csak egy kisebb mankókerék jár a kocsihoz.
  • A karosszérián nem található üzemanyagtöltő fedél vagy tanksapka, a benzinbetöltő nyílás az elöl lévő csomagtartóban található.
  • Elektromos első ablakok csak a legmagasabb felszereltségű változathoz járnak. Az ablak le- és felhúzó gombjai az ajtókárpit helyett a középkonzolra kerülnek.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nano felemás fogadtatásban részesült az indiai vásárlóközönség részéről. Ennek egyik oka, hogy kedvező ára ellenére képtelen volt felvenni a versenyt a kevésbé tehetősebb indiaiak által közkedvelt motorkerékpárok árával[17]. A jobb anyagi körülmények között élők pedig továbbra is szívesebben válogatnak a használt autó piacról, mivel egy jobb nevű modellnek használtan is nagyobb a presztízse, mint a világ legolcsóbb autójának szánt Nanónak újonnan[18]. A kocsi jó hírét mindemellett a tűzesetek és egyéb biztonsági aggályok is rontották.

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben a Tata Motors alávetett a Nanót a német autóklub, az ADAC világhírű NCAP programjának. Egyes hírek szerint az indiai gyár elöljárói legalább négy csillagot vártak a törésteszttől, a Nano végül azonban egyetlen csillagot sem kapott.

Tűzesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több olyan esetet is jelentettek, amikor Tata Nanók maguktól kigyulladtak az úton. A Tata Motors állítása szerint a tüzeket az okozta, hogy egy a helyéről elmozduló elektromos alkatrész hozzáért a kipufogóhoz és ezzel rövidzárlatot okozott, azt azonban tagadta, hogy olyan tervezési hibáról lenne szó, mely miatt a jelenség gyakorivá válhat. A Tata nem rendelt el tömeges visszahívásokat, de a márkaszervizek kérés esetén elhárították az esetleges tűzveszélyt új alkatrészek beszerelésével. A cég emellett 18 hónapról négy évre emelte minden Nano garanciáját, így a már eladottakét is, hogy így próbálja meg visszaszerezni a vásárlói bizalmat[19].

Tervezett európai és amerikai export[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nano Europa

A Tata Motors már a kezdetektől fogva úgy tervezte, hogy olcsó autóját a külföldi piacokon is árulni fogja. 2009-ben a genfi autószalonon be is mutattak egy Tata Nano Europa nevű modellt, mely az Európába szánt változat prototípusa volt[20]. Ezen a legszembetűnőbb változás az volt, hogy a Pininfarina kissé modernebbé tette a karosszériáját. Az export költségeinek és az európai piac előírásai miatt eszközölendő változtatásoknak köszönhetően az autó ára itt valamivel magasabb lett volna, mint Indiában. Egyes hírek szerint az alapmodell körülbelül 1,5 millió forintba került volna, de a Nano Europa sorozatgyártása soha nem indult be. A Tata Motors azonban nem adta fel azon terveit, hogy egy olcsó kisautót készítsen az európai vásárlók számára, a legfrissebb tervek szerint 2014-ben mutatják majd be a Nanón alapuló Tata Pixelt, melynek gyártása Kelet-Európában folyhat majd.

A Tata az Amerikai Egyesült Államok piacára is szeretne betörni[21], de erre legközelebb már csak a Tata Nano 2015-re tervezett második generációjával lesz lehetősége, mivel az Egyesült Államok Vám- és Határőrsége (US Customs and Border Protection) 2009-ben 25 évre előremenően betiltotta az első generációs Nanók importálását azok elégtelen biztonsági felszerelései miatt[22].

Technikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Motor: 624 cm³-es kéthengeres, alumíniumblokkos Otto-motor, Bosch többpontos üzemanyag-befecskendező rendszerrel.
A Bocsh által gyártott Motronic motorvezérlőegység.
Hengerenként két szelep.
Sűrítési arány: 9,5:1
Furat/löket arány: 73,5 mm/73,55 mm
Teljesítmény: 37 lóerő (28 kW) 5500-as (+/-500) fordulatszámon[23]
Nyomaték: 51 Nm 3000-es (+/-500) fordulatszámon
Meghajtás és sebességváltó Hátsókerék-meghajtás
Négysebességes manuális sebességváltó
Kormányzás Fogasléces kormánymű szervós rásegítés nélkül.
Fordulókör: 4 m[23]
Gyorsulás, fogyasztás Gyorsulás: 0-60 km/h: 8 mp[23]
Végsebesség: 105 km/h[23]
Fogyasztás: 4,24 l / 100 km
Biztonság és méretek Biztonsági övek száma: 4[24]
Csomagtartó mérete: 105 l[25]
Felfüggesztés és fékek Első fék: 180 mm-es dobfék[23]
Hátsó fék: 180 mm-es dobfék[23]
Első nyomtáv: 1325 mm[23]
Hátsó nyomtás: 1315 mm[23]
Hasmagasság: 180 mm[23]
Első felfüggesztés: McPherson rugóstag
Hátsó felfüggesztés: Független felfüggesztés, tekercsrugó
12 colos kerekek[26]


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Manufacturing: Sanand. Tata Motors. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  2. Patton, Phil. „A Tata Nano Takes Manhattan (The New York Times, 2010. február 11.)}}
  3. Meredith, Robyn. „The Next People Car”, Forbes, 2007. április 19. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  4. Bodacious Tata: India Delivers World's Cheapest Car”, Spiegel Online International, 2008. január 11. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  5. Nano wars: Tata threatens to make the world’s cheapest car somewhere else”, The Economist, 2008. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  6. Tata Nano may expand market by 65%: CRISIL- Automobiles-Auto-News By Industry-News”, The Economic Times, 2008. január 12. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  7. Avinash Nair: Two years on, Tata Nano sales yet to hit top gear. The Indian Express, 2012. április 26. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  8. Tata Nano sends used car prices tumbling in India”, 2008. február 11. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  9. Nanomania overwhelms Indian car market. Autocar, 2008. február 7. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  10. Why Ratan Tata thinks Nano has 'enormous potential'”, 2012. július 13. 
  11. KURCZEWSKI, NICK. „Tata Nano Launched in Mumbai”, The New York Times, 2009. március 23. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  12. For only first customers receiving Sablon:Indian Rupee 100,000, see „Tata Motors to deliver first Nano on Friday”, 2009. július 16. (Hozzáférés ideje: 2012. június 6.) 
  13. Nelson Ireson: Rising costs could eat Tata Nano’s profits. Motor Authority, 2008. augusztus 5., 2008. augusztus 5
  14. UHLIG, MARK. „Mexico City Journal; Miss the VW Bug? It Lives Beyond the Rio Grande”, The New York Times, 1990. október 20. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 8.) 
  15. Quick Spin: 2011 Tata Nano CX - Driving the world's cheapest car. Autoblog Canada, 2010. szeptember 15. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  16. BIJOY KUMAR Y. „Tata Nano - Nano second to none!”, Business Standard Motoring, 2009. április 12. (Hozzáférés ideje: 2014. február 24.) 
  17. http://www.defence.pk/forums/world-affairs/164315-where-did-all-go-wrong-tata-s-nano.html
  18. Cheap proves costly for Tata Nano in status-conscious India”, NYDailyNews.com, 2012. január 30. (Hozzáférés ideje: 2014. február 4.) 
  19. Tata’s Nano, the Car That Few Want to Buy The New York Times, 2010. december 9.
  20. Tata unveils a Nano for Europe autonews.com
  21. http://www.usatoday.com/story/money/cars/2013/04/24/cheapest-cars-price-mpg-disappointment-nissan-versa-smart/2110083/
  22. http://autos.yahoo.com/blogs/motoramic/feds-crush-land-rover-defender-scare-illegal-importers-152348269.html
  23. ^ a b c d e f g h i Official specifications for Tata Nano. Tata Motors
  24. Ruth David. „Tata Unveils The Nano, Its $2,500 Car”, Forbes, 2008. január 10. 
  25. Nano Mania”, Autocar India, 2008. február 1.. [2008. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. február 5.) 
  26. India's £1,250 car. autoexpress.co.uk. (Hozzáférés: 2014. február 23.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tata Nano témájú médiaállományokat.