Szepesmátyásfalva
| Szepesmátyásfalva (Matiašovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1326 |
| Polgármester | Marián Štefaňák |
| Irányítószám | 059 05 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 809 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 544 m |
| Terület | 17,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 20° 21′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 20° 21′ 44″ | |
| Szepesmátyásfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmátyásfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesmátyásfalva (szlovákul: Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
Késmárktól 32 km-re északra, Szepesófalutól 5 km-re délre a Rieka patak partján fekszik.
Története
A falu a 14. században az első soltésztelepítés idején keletkezett Nedec várának birtokaként. 1326-ban "Mathyasuagasa" néven említik először. 1340-ben "Matheusuagasa", 1352-ben "Mathiasfalva" alakban említik a korabeli források. Később a Palocsay-Horváth család birtoka volt. 1787-ben 83 házában 640 lakos élt. 1828-ban 125 háza és 894 lakosa volt. 1888-ban kilenc zakopanei család vásárolt itt földet és megalapította a Potok nevű településrészt. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, állattartással, szeszfőzéssel, háziiparral foglalkoztak.
Vályi András szerint " MÁTYÁSFALVA. Matyasovtze. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Ófaluhoz 1/4 órányira, határjának nagyobb része hegyes, és sovány, más részét pedig Poprád vize meg önti."[2]
Fényes Elek szerint " Mátyásfalva, tót falu, Szepes vármegyében, Ófaluhoz 1/4 mfdnyire, 825 kath., 26 zsidó lak., paroch. templommal. F. u. b. Palocsai-Horváth. Ut. p. Lublyó."[3]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 764, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 810 lakosából 777 szlovák volt.
2011-ben 795 lakosából 746 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1939-ben Vlastimil Kovalčík szlovák költő, esszéíró és műfordító.
Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban, később többször átépítették és barokkizálták.
- A faluban áll egy 18. századi újbarokk kápolna is, benne 14. századi Szűz Mária szoborral.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
