Ugrás a tartalomhoz

Szepesedelény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 01:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Szepesedelény (Odorín)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Első írásos említés1263
PolgármesterMária Goduľová
Irányítószám053 22
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség1005 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület9,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″
Szepesedelény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesedelény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesedelény (1899-ig Odorin, szlovákul: Odorín, németül: Dirn) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 5 km-re keletre fekszik.

Története

1263-ban "Odorin" néven említik először, szepesi szászok alapították a 13. század elején. 1287-ben "Odolyn", 1299-ben "Odorinum, Oderin", 1435-ben "Odorinum, Edelen" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Első temploma 1240 körül épült, valószínűleg a tatárjárásban megrongálódott, mert később román-gótikus stílusban építették át. A falu a 15. században a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott.

1787-ben 45 házában 331 lakos élt. 1828-ban 73 háza volt 551 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.

Vályi András szerint " ODORIN. Tót falu Sopron Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határjának egy része soványas, de nagyobb része jó, javai is jelesek."[2]

Fényes Elek szerint " Odorin, tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen Iglóhoz keletre 1 órányira: 531 kath. lak. paroch. templommal, urasági tehenészettel. F. u. gr. Csáky. ut. p. Lőcse."[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 872 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 940 lakosából 924 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi késő román-kora gótikus eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át, északi kápolnája 1807-ben épült hozzá. Késő gótikus Madonna-szobra 1460 és 1480 között készült.
  • A plébánia épülete eredetileg barokk, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.

Híres emberek

Jegyzetek

További információk