Szent Anna-székesegyház (Debrecen)

Szent Anna-székesegyház
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye
Püspök(ök)	Palánki Ferenc
Építési adatok
Építése	1721-1746
Rekonstrukciók évei	1834
Stílus	Barokk (copf)
Tervezője	Giovanni Battista Carlone Átépítésekor Povolny Ferenc
Építtetője	Gróf Csáky Imre
Felszentelés	1746
Alapadatok
Magassága	55 m
Elérhetőség
Település	Debrecen
Koordináták	é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″47.526944444444, 21.63
Hely	4024 Debrecen, Szent Anna utca 15
Elhelyezkedése
Szent Anna-székesegyház Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″47.5269, 21.63
A Szent Anna-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-székesegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A debreceni Szent Anna-székesegyház a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye széktemploma, plébániatemplom. A katedrális 1993-ig csak plébániatemplomként működött, abban az évben ugyanis II. János Pál pápa székesegyházi rangra emelte a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye megalapításával. A barokk stílusú templom 1746-ra készült el, 1834-re copf stílusban épült át. Társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház.

Története

Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma alapján az 1715. évi országgyűlés a CVIII. törvénycikkel Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, de ennek törvényesítését a katolikusok visszaengedéséhez, számukra templomhely „kimutatásához” kötötte a törvényhozás. A Szent Anna-templom és rendház építése a rekatolizációt elvállaló piarista (más forrás szerint ferences) szerzetesek részére a nagyváradi püspök, egyben bihari főispán, gróf Csáky Imre költségén 1721-ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a „kálvinista Róma” előtt a katolikusok erejét. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. A templomot Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1746-ban. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték az Egerből Debrecenbe költözött építőmestert, Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A Szent Anna-templom Povolny tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését, kapta meg sisakos, copf stílusú tornyait. Homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrok, melyek az oromfal csúcsán és erkélysor gyámján állottak.

Leírása

Belseje

A puha mészkőből készült szobrokat, melyek erősen megkoptak, az 1928-ban végzett helyreállítási munkák során távolították el a homlokzatról, amikor azon két mellékbejáratot nyitottak, s teljes hosszában kiszélesítették lépcsős teraszát. Ekkor készültek a díszes kapuk és az utcai kovácsoltvas kerítések is. Homlokzatán ma három szobor látható. A kapuk melletti falfülkében jobbra Szent Imre herceg, balra Szent István dúsan redőzött ruhában,lendületes tartással. A középső fülkeszobor a Szűzanyát ábrázolja a gyermek Jézussal. A szobrok készítője ismereten, valószínűleg barokk mester. A főbejárat felett az alapító Csáky Imre címere látható.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Irodalom

Kovács Gergelyné: Debrecen, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-243-207-X

Külső hivatkozások

• Debrecen, Székesegyház Szent Anna római katolikus templom
• Szent Anna Székesegyház (Debrecen)
• Szent Anna Katolikus Székesegyház - Debrecen.hu
• A Szt. Anna Székesegyház története - Picasa Web Albums - Google