Szebedénybecsó
| Szebedénybecsó (Sebedín-Bečov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1351 |
| Polgármester | Ján Škamla |
| Irányítószám | 974 01 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 358 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 374 m |
| Terület | 9,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 38′ 10″, k. h. 19° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 10″, k. h. 19° 14′ 20″ | |
| Szebedénybecsó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szebedénybecsó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szebedénybecsó (szlovákul: Sebedín-Bečov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Szebedény és Becsó települések egyesítése.
Fekvése
Besztercebányától 17 km-re délkeletre fekszik.
Története
Szebedényt 1351-ben említik először, amikor Madách Pál birtokai felosztásánál Szebedényt a cserényi uradalom részeként említi. 1370-től, Végles várának felépülésétől a véglesi királyi uradalom része. 1406-ban Luxemburgi Zsigmond a véglesi váruradalom falvait mentesíti az adófizetés alól, ezt a kiváltságot később Hunyadi Mátyás és Rudolf magyar király is megerősítette. A 16. századtól 1848-ig különböző nemesi családok birtoka, közülük legtovább a Zolnay családé. 1828-ban 32 házában 273 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.
Becsó 14. században keletkezett. Garamszeg, majd Végles várának uradalmához tartozott. 1582-ben "Beczov" alakban emlíítik. A 16. századtól 1848-ig különböző nemesi családok birtoka. 1591. december 23-án a török rajtaütött a falun és felégette azt, lakóit pedig adófizetésre kötelezte. 1657-ben ismét a töröknek kellett adóznia. 1828-ban 21 házában 156 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZEBEDIN. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai Hg. Eszterházy, és Zolnay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szalatnának szomszédságában, mellynek filiája; határja ha trágyáztatik, közép termésű, legelője, fája elég van, földgyeit a’ záporok járják. " [2]
"BECSOV. Busov. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa Ráth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik felső Mitsinyének szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég, fája tűzre ingyen, piatzozása egy mértföldnyire Zólyomban; de mivel földgye átallyában keveset terem, határja hegyes, és nehezen miveltethetik, makkja nintsen, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Becsov, tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez délkeletre 2 órányira; 8 katholikus, 148 evang. lak. Vizimalom. Jó legelő. Erdő. F. u. többen."[3]
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Szebedényt és Becsót 1964-ben egyesítették.
Népessége
1910-ben Szebedénynek 250, Becsónak 91, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 343 lakosából 331 szlovák volt.
2011-ben 373 lakosából 321 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szebedény és Becsó fa haranglába is a 18. század második felében épült.
- A falu alatt régi vízimalom található.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
- Községinfó
- Szebedénybecsó Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Tourist Channel.sk
- A község a régió honlapján
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
