Szaven-Pahlavuni Izabella ciprusi régensné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaven-Pahlavuni Izabella
Szaven-Pahlavuni Zabel
Ciprusi Királyság régensnéje
Isabelle d'Arménie/Ισαβέλλα της Αρμενίας
Uralkodási ideje
1306. április 26. 1310. június 5.
ElődjeIbelin Izabella (Királyné)
UtódjaAragóniai Konstancia (Királyné)
Örmény Királyság királyi hercegnője
Զապել
Uralkodási ideje
1276. január 12./
1277. január 11.
1323. április 9. előtt/május
Életrajzi adatok
UralkodóházSzaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida ága
Született1276. január 12./1277. január 11.
Kis-Örményország (Kilikia)
Elhunyt1323. április 9. előtt/május (46 évesen)
Szisz, Kis-Örményország (Kilikia)
ÉdesapjaII. Leó örmény király (1236–1289),
ÉdesanyjaKüra Anna lamproni úrnő (–1285)
Testvére(i)
HázastársaLusignan Amalrik ciprusi és jeruzsálemi királyi herceg, Ciprus régense, Türosz ura (1270/72–1310)
Gyermekei1. Mária (Ágnes/Amiota) (1293/94–1309)
2. Hugó (1293/94–1318/23)
3. Henrik (1294/95–1322/23)
4. Guido (1297/1300–1344)
5. János (1306/07–1343)
6. Bohemond (1307/09–1344)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaven-Pahlavuni Izabella témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szaven-Pahlavuni Izabella (1276. január 12./1277. január 11.Szisz,[1] Kis-Örményország (Kilikia), 1323. április 9. előtt/május), örményül: Զապել Հայաստանի (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, franciául: Isabelle d'Arménie, görögül: Ισαβέλλα της Αρμενίας. Örmény királyi hercegnő, Ciprus régensnéje. II. Konstantin örmény király anyja és V. Leó örmény király nagyanyja. Szaven-Pahlavuni Mária bizánci császárné, valamint II. Hetum, I. Torosz, IV. Szempad, I. Konstantin és I. Osin örmény királyok nővére, akik közül IV. Szempaddal ikertestvérek voltak. A Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida királyi ágának a tagja. A kilikiai Örmény Királyság trónjának örökösnője, amelyre vonatkozó jogait a fiaira ruházta át.

Élete[szerkesztés]

Apja II. Leó (12361289) örmény király, I. Izabella és I. Hetum örmény királyok elsőszülött fia. Édesanyja Küra Anna (–1285) lamproni úrnő, IV. Hetumnak (1220 körül–1250), Lampron urának a lánya. 1293. január 7-én vagy 1294. január 6-án feleségül ment Lusignan Amalrik (1270/721310) ciprusi királyi herceghez, Türosz urához. Férje 1306. április 26-án elmozdította a ciprusi trónról a bátyját, II. Henriket, Ciprus királyát, és Amalrik régensként kormányozta Ciprust. Egyetlen lányukat, a 12 éves Máriát 1305-ben vagy 1306-ban Izabella unokaöccséhez, III. Leó örmény királyhoz adták feleségül, de Mária királyné rövidesen megözvegyült, miután férjét 1307. november 7-én meggyilkolták. Mária még a szülei életében, 1309-ben meghalt. 1310. június 5-én Amalrik herceget meggyilkolták, és ezért 1311-ben Izabella hercegnő a gyerekeivel örmény hazájába tért vissza. Guido fiát 1317-ben Konstantinápolyba küldte a húga, Szaven-Pahlavuni Mária[2] (12781333) bizánci császárné udvarába. Két kisebbik fiát, János és Bohemond (1307/091344) hercegeket 1322-ben Rodoszra küldte az Ispotályosokhoz.

A trónöröklés szerint Türoszi Amalrik még életben maradt fiainak kellett volna örökölnie a trónt az elsőszülöttség rendjében, de Amalrik fiait száműzték Ciprusról, így nem foglalhatták el a ciprusi trónt, mely így 1324-ben, II. Henrik halála után Amalrik és II. Henrik elhunyt ifjabb öccsének, az idősebb Lusignan Guidónak a fiára, Lusignan Hugóra szállt, aki IV. Hugó néven lett Ciprus királya.

Izabella hercegnőt 1323. április 9-e előtt (vagy májusban) meggyilkolták az örmény fővárosban, Sziszben. Még élő fiai közül Izabella unokaöccse, IV. Leó (1308/091341) örmény király 1326-ban Örményországba hívta unokatestvérét Jánost. IV. Leó örmény király 1341. augusztus 28-án történt meggyilkolása után Lusignan János a régens tisztét töltötte be Örményországban, és mivel IV. Leó felesége, Aragóniai Konstancia örmény királyné, II. Frigyes szicíliai királynak és Anjou Eleonóra nápolyi királyi hercegnőnek a lánya, valamint II. Henrik ciprusi királynak az özvegye másodszorra is meddőnek bizonyult, amivel az örmény királyi ház, a Szaven-Pahlavuni-dinasztia Hetumida vonala férfi ágon kihalt, így a női ágat hívták meg az örmény trónra Izabella fiának, Lusignan Guidónak a személyében, aki II. Konstantin néven foglalta el a trónt. Izabella gyermekei és leszármazottai képviselték a Lusignan-ház örmény ágát. Második és egyben utolsó király ebből az ágból II. Konstantin unokaöccse és Izabella unokája, V. Leó volt.

Gyermekei[szerkesztés]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A kilikiai örmény főváros, Szisz mai neve Kozan, mely most Törökországban található. A Szisz jelentése örményül Kis Ararát, míg az Ararát-hegy neve Maszisz.
  2. Mária (eredeti nevén Rita) örmény királyi hercegnő a felesége volt a Palaiologosz-házi IX. Mihály bizánci császárnak, aki II. Andronikosz bizánci császár és Árpád-házi Anna magyar királyi hercegnő házasságából született, valamint anyja volt III. Andronikosz bizánci császárnak.
  3. Eufémia második férje Sohier du Sart (Doulcart/Sarto) (–1385 után).

Irodalom[szerkesztés]

  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.

További információk[szerkesztés]


Előző
Ibelin Izabella
Ciprusi királyné
1306 – 1310 (Régensné)
Következő
Aragóniai Konstancia