I. Izabella örmény királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Izabella
Zabel return.jpg
Zabel királynő visszatérése, Vardgesz Szurenjanc (1860–1921) festménye (1909)

Örmény Királyság királya
Զապել
Uralkodási ideje
1219. május 2.1252. január 23.
Örököse II. Leó
Koronázása Szisz
1226. június 14.
Elődje I. (Nagyszerű) Leó
Utódja I. Hetum
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rupen-ház
Született 1212/13
Kis-Örményország
Elhunyt 1252. január 23. (40 évesen)
Ked, Kis-Örményország
Nyughelye Trazargi kolostor
Házastársa 1. Fülöp antiochiai herceg, iure uxoris örmény király (1203–1225)
Házastársa 2. I. Hetum iure uxoris örmény király (1215–1270)
Gyermekei 2. férjétől:
1. Eufémia (–1309)
2. Mária (–1310)
3. Szibilla (1240 körül–1290)
4. Rita
5. Vacaghk (Rupen) (megh. fiatalon)
6. Leó (1236–1289)
7. Torosz (Teodor) (1244–1266)
8. Izabella (–1268/69)
Édesapja I. Leó örmény király (1150–1219)
Édesanyja Lusignan Szibilla jeruzsálemi és ciprusi királyi hercegnő (1198–1225 után)

I. Izabella (Zabel) (1212/13Ked, Kis-Örményország, 1252. január 23.), örményül: Զապել (Zabel), amely az Erzsébet örmény megfelelője, Örményország királynője Kilikiában (Kis-Örményország). András magyar királyi herceg[1] jegyese. A Rupen-ház utolsó uralkodója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Izabella második férjével I. Hetummal egy pénzérmén

I. Leó örmény király és Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő[2] lánya. Apja második házasságából származott. Nővére, Stefánia[3] és unokatestvére, Rupen Rajmund ifjabb örmény király[4] mint fiú örökös megelőzték a trónöröklésben. II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte[5], és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. II. András magyar király harmadszülött fia.
  2. I. Izabella jeruzsálemi királynő és I. Amalrik ciprusi király lánya.
  3. Brienne-i János jeruzsálemi király és régens második felesége.
  4. III. Rupennek, a Hegyek urának, (I. Leó örmény király bátyja) az anyai unokája.
  5. Az örmény királyné II. András másod-unokatestvére volt.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korabeli forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Neumann, Karl Friedrich (ford.): Vahram's Chronicle of the Armenian Kingdom in Cilicia, during the time of the Crusades, London, Oriental Translation Fund, 1831. URL: Lásd Külső hivatkotások

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rüdt-Collenberg, W. H.: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.

Szépirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
I. (Nagyszerű) Leó
Örmény királyArmoiries Héthoumides.svg
1219 – 1252
Következő
I. Hetum