III. Leó örmény király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Leó
Szaven-Pahlavuni Leó
Örmény Királyság királya
Լևոն Դ
Uralkodási ideje
1301 1307. november 7.
KoronázásaKis-Örményország (Kilikia)
1306. július 30.
Elődje II. Hetum
Utódja I. Osin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szaven-Pahlavuni-dinasztia
Született 1289
Elhunyt 1307. november 7. (18 évesen)
Anazarbe, Kis-Örményország (Kilikia) (ma Törökország)
Édesapja I. Torosz örmény király (1271–1298)
Édesanyja Lusignan Margit ciprusi királyi hercegnő (1276 körül–1296)
Házastársa Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnő (1293/94–1309 után)
Gyermekei nem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Leó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Leó (1289Anazarbe, Kis-Örményország (Kilikia), 1307. november 7.) vagy más számozás szerint IV. Leó,[1] örményül: Լևոն Դ, franciául: Léon IV d'Arménie, örmény király. Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnő férje.

Élete[szerkesztés]

Édesapja I. Torosz örmény király, II. Leó örmény király és Küra Anna lamproni úrnő fia. Édesanyja Lusignan Margit ciprusi királyi hercegnő, III. Hugó ciprusi király és Ibelin Izabella leánya. Leó szülei 1288. január 9-én házasodtak össze, és ő volt szülei egyetlen gyermeke. Édesanyja 1296-ban, édesapja 1298. július 23-án halt meg.

1301-ben a nagybátyja, II. Hetum lemondott a trónról, és Leó lett a király, de Leó fiatal kora miatt a nagybácsi megtartotta hatalmát, és régensként uralkodott unokaöccse mellett a korábbi II. Hetum.

Leó 1305-ben vagy 1306-ban feleségül vette Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnőt, anyai nagybátyjának, az anyja bátyjának, Lusignan Amalriknak, Ciprus régensének és apai nagynénjének, az apja húgának, Szaven-Pahlavuni Izabella örmény királyi hercegnőnek a lányát. Mária tehát kétszeresen, mind apai, mind pedig anyai ágon is Leó elsőfokú unokatestvére volt. Feleségével együtt koronázták őket királlyá és királynévá 1306. július 30-án. Rövid házasságuk gyermektelen maradt.

A mongol-örmény szövetség és jó barátság ellenére Leót, az ifjú uralkodót, vele együtt régens nagybátyját, valamint kíséretüket 1307. november 7-én Anazaréban meggyilkoltatta Bilarghu mongol tábornok. Leó királyt egy íjhúrral fojtották meg.[2] Később azonban a mongolok megbosszulták Leó halálát és Öldzsejtü perzsa ilhán parancsára kivégezték a tábornokot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szigorúan véve az örmény királyok listáját csak a harmadik volt e sorban, de ha az örmény királyok elődeit a Hegyek urait is ideszámoljuk, akkor negyedik az uralkodók között. II. Leó (11501219) a Hegyek ura ugyanis 1199-ben örmény királlyá koronáztatta magát, és így királyként az I. Leó címet vette fel. Mindkét számozás elfogadott az irodalomban, de Rüdt-Collenberg (1963 és 1980) munkája alapján III. Leó tekinthető iránymutatónak.
  2. L. Rudt de Collenberg (1980: 117).

Irodalom[szerkesztés]

  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Előző
II. Hetum
Örmény király
1301 – 1307
Következő
I. Osin