Szamurájdarázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamurájdarázs
Trissolcus japonicus
Trissolcus japonicus
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrendág: Proctotrupomorpha
Öregcsalád: Platygastroidea
Család: Platygastridae
Alcsalád: Scelioninae
Nem: Trissolcus
Faj: T. japonicus
Tudományos név
Trissolcus japonicus
(William Harris Ashmead, 1904)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szamurájdarázs témájú kategóriát.

A szamurájdarázs (Trissolcus japonicus) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó rovarfaj.

Előfordulása[szerkesztés]

T. japonicus példányok mérete egy amerikai dime érméhez képest

A faj Ázsiából települt be Európába, Észak-Amerikába és már Chilébe is. Magyarországon még kevésbé terjedt el, de mára az európai országok mellett a tengerentúlon is megtelepedett. A szamurájdarázs Kelet-Ázsiában, köztük Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanban őshonos.[1]

Egy szamurájdarázs poloskatojásokba rakja petéit

2014-ben két adventív populációt találtak az Egyesült Államokban a felmérések során, hogy azonosítsák, mely észak-amerikai parazitoidok támadhatják meg az ázsiai márványospoloskákat (Halyomorpha halys). A későbbi genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a vadon élő populációk önmaguktól betelepültek: nem voltak rokonok sem egymással, sem a 2007 óta biológiai biztonsági vizsgálatok céljából karanténban tartott parazitoid laboratóriumi törzsével. Egy adventív európai populációt fedeztek fel hasonló felmérések során Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban 2017-ben.[2][3]

Poloskatojásokból kikelő egyed

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett példányok kis fekete testűek, narancssárga és fekete ízeltlábakkal és csápokkal. A felnőttek hossza 1-2 milliméter, nagyságuk a tojások méretétől függ amelyekből kikeltek.

Életmódja[szerkesztés]

Embereket általában nem csípi meg. A szamurájdarázst a poloskák (Heteroptera) legnagyobb ősellenségének tartják számon. A faj tudatosan kutatja fel a poloskák tojásait. Egy-egy fullánkdöféssel petéit a poloskáéba helyezi, így a pete a fejlődése során felfalja a poloskalárvát, majd kirágja magát a burokból és tovaszáll.[4] A szamurájdarázs természetes környezetében évente körülbelül 10 alkalommal szaporodik, ez azt jelenti, hogy a márványpoloskák tojásainak 90%-át elpusztítja.[5][6]

Őshonos elterjedési területén a szamurájdarázs akár 10 generációt is képes kiteljesíteni évente, míg elsődleges gazdája. A nőstény darazsak átlagosan 42 tojást tojnak, és inkább a 3 naposnál fiatalabb gazdatojásokba költenek. A hímek kelnek ki először a petékből és ezután saját húgaikkal párosodnak.

Laboratóriumi felhasználása[szerkesztés]

A Trissolcus japonicus-t jelenleg az ázsiai márványpoloskák elleni biológiai védekezési programok tárgya az Egyesült Államokban, Európában és Új-Zélandon. Az USA-ban valószínűleg évekbe fog telni, amíg a darazsak elég nagy sűrűséget építenek ki a vadonban ahhoz, hogy mérhető hatást gyakoroljanak a poloskák populációjára, de folynak az erőfeszítések a vadon élő populációk laboratóriumi tenyésztésű példányokkal történő gyarapítására.

A Trissolcus japonicus New York államban való közelmúltbeli újraelosztási erőfeszítései szintén bevonják a Citizen Science projekt résztvevőit a városi márványpoloska populációk csökkentésébe. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium mezőgazdasági kutatószolgálat (ARS) tudósai azzal foglalkoznak, hogy kiderítsék, ez a parazita jellegű darázs bevethető-e biológiai védekező szerként az ázsiai márványpoloskák populációinak Ázsián kívüli csökkentésére.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ma7 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  2. Agrárszektor (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  3. Magyar mezőgazdaság (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  4. Édenkert (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  5. Vegyszermentes kertek | Facebook (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  6. PÉCS aktuál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
  7. Agrokép (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Trissolcus japonicus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.