Nátrium-hidrogénkarbonát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szódabikarbóna szócikkből átirányítva)
| Nátrium-hidrogénkarbonát | |||
 |
|||
| Nátrium-hidrogénkarbonát vagy közismert nevén szódabikarbóna | |||
|
|
|||
|
|||
| Azonosító számok | |||
| CAS-szám | 144-55-8 | ||
| PubChem | 516892 | ||
| ChemSpider | 8609 | ||
| UNII | 8MDF5V39QO | ||
| RTECS-szám | VZ0950000 | ||
| ChEBI | 32139 | ||
| ChEMBL | 1353 | ||
| KEGG | C12603 | ||
| SMILES | |||
| [Na+].OC([O-])=O | |||
| Általános tulajdonságok | |||
| Egyéb nevek | szódabikarbóna, nátrium-hidrokarbonát, nátrium-bikarbonát, nátrium-bikarbóna, kettedszénsavas szikeny |
||
| Kémiai képlet | NaHCO3 | ||
| Moláris tömeg | 84,007 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér színű kristályos por | ||
| Fizikai-kémiai tulajdonságok | |||
| Sűrűség | 2,159 g/cm3[1] | ||
| Halmazállapot | szilárd (20 °C-on) | ||
| Oldhatóság vízben |
69 g/l (0 °C)[2] |
||
| Oldószerei | ethanol-ban oldódik | ||
| Olvadáspont | 50 °C, 50 °C-on bomlik | ||
| Forráspont | 851 °C | ||
| Std. képződési entalpia (ΔfH |
1S/CH2O3.Na/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+1/p-1 | ||
| Std. moláris entrópia (S |
UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-M | ||
| Veszélyességi jellemzők | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| Főbb veszélyek | nincsenek veszélyességi szimbólumok[4] | ||
| NFPA 704 |
0
1
0
|
||
| R mondatok | R36, Szemizgató hatású. | ||
| Gyúlékonyság | Nem gyúlékony. | ||
| RTECS-szám | VZ0950000 | ||
| LD50 | 4,22 g kg− | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon anionok | Hidrogénkarbonátok | ||
| Rokon kationok | Ammónium-bikarbonát Kálium-bikarbonát A nátrium vegyületei |
||
| Rokon vegyületek | Nátrium-hidrogénfoszfát | ||
| Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standard állapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |||
A nátrium-hidrogénkarbonát (nátrium-bikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny vagy köznapi nevén szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonát-ionból (HCO3-), és nátrium-ionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.
Felhasználása [szerkesztés]
- zsír-, kávé- és teafoltok eltávolítása ruhákról, szövetekről;
- makacs szennyezések tisztítása edényekről, csempékről, hűtőgépből, sütőről stb.;
- fogak fehérítése (ha fodormentaolaj adható hozzá ízesítőnek);
- ezüst patinamentesítése;
- haj, fejbőr korpátlanítása;
- izzadás csökkentése;
- gyomorégés megszüntetése;
- szacharin tablettázására;
- valamilyen savanyú alkotórésszel (pl. dinátrium-foszfáttal) és keményítővel keverve sütőporként (a tészták állagának lazítására).
- egy bizonyos felülettisztítási eljárásnál, az ún. szemcseszórásnál szóróanyagként (nem okoz felületkárosodást az üvegen, krómozott felületen, kíméletes a műanyagoknál)
Források [szerkesztés]
- ↑ "Physical Constants of Inorganic Compounds". CRC Handbook, p. 4-85.
- ^ a b "Aqueous solubility of inorganic compounds at various temperatures". CRC Handbook, p. 8-116.
- ^ a b Sodium Bicarbonate. UNEP Publications
- ↑ A nátrium-hidrogénkarbonát (BGIA GESTIS) (németül)
- Szódabikarbóna (NaHCO3). Süvöltő. Az E-misszió természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja. XVI. évfolyam, 2007/3.
- Bencsik Klára, Gaálné Labáth Katalin, Nagy László: Szakácskönyv az egészségért. Mezőgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1989.
