„Rigel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ez a színképtípus része
Címke: Visszaállítva
Visszavontam az utolsó  változtatást (2A02:AB88:2B83:C000:D9C9:545:89E6:B9AA), visszaállítva GellértEde szerkesztésére: nincs forrás, hasraütés
Címkék: Kézi visszaállítás Visszaállítva
8. sor: 8. sor:
|epocha =
|epocha =
|változékonyság =
|változékonyság =
|színkép =B8Ia
|színkép =B8
|rektaszcenzió =
|rektaszcenzió =
|deklináció =
|deklináció =
41. sor: 41. sor:
|felszíni gravitáció =
|felszíni gravitáció =
|szökési sebesség =
|szökési sebesség =
|luminozitás =
|luminozitás =I
|felszíni hőmérséklet = 11 000<!-- mértékegység nélkül (Kelvin)-->
|felszíni hőmérséklet = 11 000<!-- mértékegység nélkül (Kelvin)-->
|korona hőmérséklete = <!-- mértékegység nélkül (Kelvin)-->
|korona hőmérséklete = <!-- mértékegység nélkül (Kelvin)-->

A lap 2024. február 20., 21:30-kori változata

Rigel, Beta Orionis
A Rigel az Orion csillagképben
A Rigel az Orion csillagképben
Megfigyelési adatok
CsillagképOrion csillagkép
Távolság775
Látszólagos fényesség+0,13[1]
Abszolút fényesség–6,8
Színkép típusaB8
Pályaadatok
Évi parallaxis3,78 milliívmásodperc
Radiális sebesség17,8 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban1,31 mas/év
deklinációban0,5 mas/év
Fizikai adatok
Sugár70 R
Tömeg17 M
Hőmérséklet
Felszín11 000 K
LuminozitásI L
Forgási adatok
Radiális forgási sebesség 38 km/s[2]
A Rigel mérete a Naphoz (balra) viszonyítva

A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali. A csillagkép két váll- és két lábcsillaga alkotta téglalap délnyugati sarokpontja. A Rigel a hetedik legfényesebb csillag az égbolton.

Leírása

775-800 fényév távolságban lévő, többtagú csillagrendszer, legfényesebb tagja egy kék szuperóriás csillag, mely a Napnál tizenhétszer nagyobb tömegű. Abszolút fényessége a Napénak 40 000-szerese.

UV-sugárzása a Napénak 66 000-szerese.

Valószínűleg elegendő tömeget veszít ahhoz, hogy ne váljék szupernóvává, végül ritka oxigén-neon fehér törpévé válik. Elérhette azt a határt, amikor héliumkészletét szénné és oxigénné alakítja.

Történetei

R. H. Allen „Az északiak csillagászata” c. könyvében („the Norsemen’s astronomy”) azt állítja, hogy a Rigel Orwandil (Orion) nagylábujja. A másik nagylábujj valószínűleg fagyási sérülést szenvedett a gigászi Orwandil utazása során, ezt Thor letörte és felhajította az északi égboltra. A lábujj ott látható mint Alcor, egy negyedrendű csillag, amit szabad szemmel is látni lehet a Mizar mellett, a Göncölszekér rúdjának görbületénél.

Nevének eredete

A Rigelre általában úgy gondolnak, mint az Orion nyugati térdére, neve azonban azt sugallja, hogy inkább a lábat jelöli (Oriont elképzelhetjük úgy, mint aki felemeli az elöl lévő lábát, hogy lesújtson a bikára a bunkójával). Paul Kunitzsch szerint a Rigel nevet először i.sz. 1000 körül már használták a nyugati kultúrában, amikor átvették az arab rijl al jauza kifejezést (=Dzsauza lába). Nem tudjuk, ki volt Dzsauza, de a kifejezés Orionra mint nőnemű lényre utal.

A középkori arab csillagász, Al Szufi szerint a Rigel neve Ra’i al Dzsauza (=Dzsauza pásztora). A pásztor tevéi az Alpha Orionis (Betelgeuze), Gamma Orionis (Bellatrix), Kappa Orionis (Saiph) és a Delta Orionis (Mintaka).

Néhány száz évvel ezelőtt néhány szaktekintély a Rigel nevet Regel vagy Riglon formában írta. Egyes költők az Algebar vagy Elgebar nevet használják a Rigelre.

Az ókori Egyiptomban a Rigel neve

S29Aa17V28D61N14
N35

vagyis Seba-en-Sah Sb3-n-S3ḥ volt, aminek jelentése lábujj csillag vagy láb csillag.

Megfigyelése

Hazánk területén készült kép 2022 február 10-én.

A deklinációja alapján mintegy 8 fokkal van az égi Egyenlítőtől délre, így az Északi-sark (északi szélesség 82°-tól északra levő területek) kivételével az egész Földről látható. Az északi félgömbről nézve a jobb alsó, a déliről a bal felső csillaga a csillagképnek. Viszonylag nem messze délkeletre fénylik tőle az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Nagy Kutya csillagkép főcsillaga, a Szíriusz. A csillaghoz viszonylag közel, északnyugati irányban látszódik a β Eridani (Cursa) az Eridanus csillagképből, amellyel egy olyan fényesebb-halványabb csillagból álló párost alkot, mint a Sas csillagképben a főcsillag Altair és a néhány fokra levő Tarazed, vagy a közeli Kis Kutya csillagkép fényesebbik csillaga, a Procyon és a halványabb Béta Canis Minoris.

Érdekességek

A csillagászati navigációban fontos szerepet játszik a Rigel, mert a világtengerek mindegyikéről jól látható, mivel az ekliptika közelében helyezkedik el.

Megjelenése a kultúrában

Források

  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rigel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Commons:Category:Rigel
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigel témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. [1]
  2. The IACOB project. III. New observational clues to understand macroturbulent broadening in massive O- and B-type stars, SIMBAD