Sasfészek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sasfészek
Kehlsteinhaus
Building in germany.jpg
A Sasfészek
Korábbi nevek: Wachmann-ház
Hely Németország, Berchtesgaden
Építési adatok
Építés éve 1920-as évek
Rekonstrukciók évei 1937, 1961
Felhasznált anyagok kő, fa
Tervező Albert Speer
Építési költség 30 millió RM
Hasznosítása
Felhasználási terület Üdülő, étterem
Tulajdonos Bajorország
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság 1834 m
Alaprajz téglalap
Egyéb jellemzők
Liftek száma 1 (134 méter)
Nevezetességei Adolf Hitler egykori nyaralóhelye
Elhelyezkedése
Sasfészek (Németország)
Sasfészek
Sasfészek
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 13° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 13° 02′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sasfészek témájú médiaállományokat.

A Sasfészek (németül: Adlerhorst ma:Kehlsteinhaus) Németország Bajorország tartományában, a Berchtesgadeni-Alpokban található hegyvidéki nyaralóház, amely a német diktátor, Adolf Hitler kedvenc tartózkodási helye volt 1938 és 1945 között. Hitler 50. születésnapjára kapta ajándékba Martin Bormanntól.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csodálatos természeti környezetben fekszik, Németország délkeleti csücskében, Bajorország tartományban, a Bajor-Alpokban, Felső-Bajorország (Oberbayern) területén, nagyon közel az osztrák határhoz. 1834 méterrel fekszik a tenger szintje felett, nem messze Obersalzbergtől. Nem messze tőle nyugatra található a Watzmann, Németország második legmagasabb hegycsúcsa. Délnyugati irányban a Königssee, míg tiszta időben északi-északkeleti irányban Salzburgig is ellátni. Déli irányba a kilátást a Bajor - Alpok korlátozza. A ház maga nem a hegycsúcs tetején áll, hanem kicsit lejjebb. A csúcshoz gyalog is könnyen fel lehet jutni, tetején kilátó és kereszt áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegytetőn eredetileg egy gazdag bajor kereskedő háza, az úgynevezett Wachmann-ház állt. Ezt a területet szemelte ki a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a vezér, Adolf Hitler számára. Már a '20-as években bérbe vették a területet, ugyanis az ideális helyen feküdt. Közel a barátinak számító Ausztriához, Olaszországhoz és Magyarországhoz. Így az akkoriban még csak kis párt elnökeként tevékenykedő Hitler gyorsan el tudott volna menekülni baj esetén.

A Kehlsteinstraße[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kehlsteinstraße

Először az oda vezető útvonalat építették meg Albert Speer tervei alapján, a munka 13 hónapig tartott, nem fukarkodtak az emberi-, sem az anyagi erőforrásokkal. Grandiózus mű született, több alagutat is fúrtak, végig erősen kanyarog az út, szerpentines jellegű. A legfelső része megsemmisült a szövetségesek 1945-ös bombázása idején, azt már nem építették vissza. Így kb. 1700 méter magasságig lehet feljutni. Az út sokáig zárva volt a nagyközönség előtt, a második világháború végéig Hitler és fontos párttagokon kívül csak a meghívottak, illetve a Wehrmacht és az SS egységei használhatták. A háború után az amerikai hadsereg pihenőhelyeként funkcionált, így az út továbbra is zárva volt, azt 1960-ban adták vissza a Bajor Államnak.

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az étterem a hegycsúcson

Magát az épületet Martin Bormann ajándékozta a Führernek annak 50. születésnapja alkalmából. Hitler kb. 10 alkalommal járt itt (a becslések 5 és 13 között ingadoznak). Az egész komplexum összköltsége elérte a 30 millió birodalmi márkát, mai áron számolva ez mintegy 150 millió eurót tenne ki. A háború végén találgatások láttak napvilágot, hogy vajon a náci vezetők hová menekülnek a végső összeomlás esetén. Téves adatokból kiindulva a szövetséges hírszerzés úgy feltételezte, hogy a németek egy úgynevezett Alpok-erődöt (Alpenfestung) építettek ki, és ennek egyik központja a Sasfészek. Ezért 1945. április 25-én több száz brit nehézbombázó repült a hely fölé és azt lebombázta. Valójában Hitler végig a Führerbunkerben maradt Göbbelsszel együtt, míg a többi vezető szétszóródott az országban.

A háború után az amerikai hadsereg pihenőhelyévé vált a terület, egészen 1960-ig, mikor is a területet hivatalosan is visszaadták Bajorországnak. Azóta állagmegóvást, felújításokat végeztek rajta, éttermet és emlékhelyet alakítottak ki itt.

Jelenleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelen állapotában szinte csak turisztikai jellege van, éttermet alakítottak ki benne. Elsősorban az angolszász országokból érkezik rengeteg turista nyáron, döntően a hely történelmi levegője miatt. Nagy szerepet játszik ebben Alistair McClean Kémek a Sasfészekben című műve is. A műből a '70-es években készítettek filmet az amerikaiak Richard Burton és Clint Eastwood főszereplésével, ám a filmet nem itt, hanem a hegy túlóldalán az osztrák Werfen falucskájában forgatták, ugyanis csak ott találtak a regényben leírt várhoz hasonlót. Nem elhanyagolható a csodálatos panoráma sem, hiszen remek kilátás nyílik innen gyakorlatilag 360°-os irányban. Általában május közepétől október közepéig/végéig van nyitva a turisták előtt.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személygépkocsi-forgalom elől a hely zárva van, azt csak buszokkal (RVO), vagy gyalog lehet megtenni. A nagy, központi parkolótól indulnak a buszok minden félórában, és azzal az alagút bejáratáig lehet eljutni. Onnan 124 métert emelkedve lifttel lehet megtenni a végső szakaszt, amit a felvonó 41 másodperc alatt tesz meg.

Gyalogosan is fel lehet jutni, 3 útvonal is felvezet a csúcsra, mindegyiket nagyjából 2-2,5 óra alatt lehet megtenni.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sasfészek témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kehlsteinhaus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kehlsteinhaus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.