Sarki búvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2020. október 19., 13:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Sarki búvár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Család: Búvárfélék (Gaviidae)
Nem: Gavia
Faj: G. arctica
Tudományos név
Gavia arctica
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A sarki búvár elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely
A sarki búvár elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarki búvár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki búvár témájú médiaállományokat és Sarki búvár témájú kategóriát.

A sarki búvár (Gavia arctica) a madarak (Aves) osztályának búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven.[3]

Alfajai

  • Gavia arctica arctica (Linnaeus, 1758)
  • Gavia arctica viridigularis Dwight, 1918[2]

Előfordulása

Főként Európában és Ázsiában, alkalmanként Nyugat-Alaszkában is, nagy és tiszta vizű tavak környékén költ. A tenger közelében kisebbekkel is megelégszik. Vannak párok, melyek egyszerre több tavon is halásznak. Leggyakrabban a Fekete-, Földközi- és Balti-tenger környékén telel. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak, torkolatok és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka vendég, október és április közötti időszakban.[5]

Megjelenése

Testhossza 58-73 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–130 centiméter, testtömege 1300-2500 gramm.[5] Nászruhában világosszürke fejéről könnyen fel lehet ismerni. Nyugalmi ruhában már nehezebb megkülönböztetni a többi búvártól, de fejének és nyakának elülső része még ilyenkor is világosabb, mint a hátán és az oldalán.

Nyári és ...
téli tollazata

Életmódja

A récékhez hasonlóan könnyen tud úszni a vízen. Kitartóan képes repülni, közben a vöcsökfélékhez hasonlóan nyakát előre, lábát hátrahajtja. Halakkal táplálkozik, megbirkózik a nála nagyobbakkal is. Két percig is képes a víz alatt maradni, ezalatt akár 30 méter mélyre is lemerül.

Szaporodása

A költőhelyen április végén vagy május elején jelenik meg, mikor már a jég elolvadt. A fészket a pár vízinövényekből építi fel, és állandóan nedvesen tartja. A tojások száma kettő, nagyon ritkán három; 27-30 nap a kotlási időszak.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  5. a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

Források

További információk