Sarki búvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sarki búvár
Gavia arctica1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Család: Búvárfélék (Gaviidae)
Nem: Gavia
Faj: G. arctica
Tudományos név
Gavia arctica
(Linné, 1758)
Elterjedés
A sarki búvár elterjedési területe██ költőhely██ telelőhely
A sarki búvár elterjedési területe

██ költőhely

██ telelőhely

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sarki búvár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki búvár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki búvár témájú kategóriát.

A sarki búvár (Gavia arctica) a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főként Európában és Ázsiában, alkalmanként Nyugat-Alaszkában is, nagy és tiszta vizű tavak környékén költ. A tenger közelében kisebbekkel is megelégszik. Vannak párok, melyek egyszerre több tavon is halásznak. Leggyakrabban a Fekete-, Földközi- és Balti-tenger környékén telel. Magyarországon a Balatonon kis számban rendszeresen előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 63-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–122 centiméter. Nászruhában világosszürke fejéről könnyen fel lehet ismerni. Nyugalmi ruhában már nehezebb megkülönböztetni a többi búvártól, de fejének és nyakának elülső része még ilyenkor is világosabb, mint a hátán és az oldalán.

Plongeon arctique nid.jpg

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A récékhez hasonlóan könnyen tud úszni a vizen. Kitartóan képes repülni, közben a vöcsökfélékhez hasonlóan nyakát előre, lábát hátrahajtja. Halakkal táplálkozik, megbirkózik a nála nagyobbakkal is. Két percig is képes a víz alatt maradni, ezalatt akár 30 méter mélyre is lemerül.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költőhelyen április végén vagy május elején jelenik meg, mikor már a jég elolvadt. A fészket a pár vízinövényekből építi fel, és állandóan nedvesen tartja. A tojások száma kettő, nagyon ritkán három; 27-30 nap a kotlási időszak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]