Ugrás a tartalomhoz

Salacgrīva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Reas (vitalap | szerkesztései) 2021. március 18., 20:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Salacgrīva
Utca Salacgrīvában
Utca Salacgrīvában
Salacgrīva címere
Salacgrīva címere
Salacgrīva zászlaja
Salacgrīva zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységVidzeme
Alapítás éve1928
IrányítószámLV-4302,3,4
Népesség
Teljes népesség2504 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület12,6 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 44′ 58″, k. h. 24° 21′ 31″Koordináták: é. sz. 57° 44′ 58″, k. h. 24° 21′ 31″
Salacgrīva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salacgrīva témájú médiaállományokat.

Salacgrīva (németül: Salismünde, lívül: Salatsi) kikötőváros Lettországban.

Fekvése

Salacgrīva Rigától 105 km-re északra, Valmierától pedig 95 km-re nyugatra fekszik a Salaca folyó torkolatánál a Rigai-öböl partján, mindössze 15 km-re az észt határtól.

Története

Salatsi a Rigai-öböl mentén elterülő, a 6-tól a 13. századig létező lív államnak, Metsepolesnek[2] fontos települése volt. A lív államot a Kardtestvérek rendje 1206-ban számolta fel. 1207-ben a településen Albert rigai püspök várat építtetett, ekkor kapta a Salacgrīva nevet (a grīva szó torkolatot jelent lettül).

A 18. század háborúi elnéptelenítették a települést, amely csupán 1870 után vált ismét jelentőssé, amikor az oroszok kimélyítették a Salaca torkolatát és tengeri kikötőt építettek. Salacgrīva Vidzeme fontos kikötőjévé vált, jelentős gabona, fa és kenderszállítmányok indultak innen; a kikötőben évente 200 hajó is megfordult. 1909-től a hajóforgalom fokozatosan visszaesett a RigaValka-vasútvonal megnyitását követően.

A második világháború után Salacgrīvában épült fel a lett halászati flotta halfeldolgozó üzeme, ami ismét fellendítette a város fejlődését.

A település 1928-ban kapott városi jogokat. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Limbaži járásához tartozott.

Salacgrīva testvérvárosai

Jegyzetek