Ragyóc
Ragyóc (Ordzovany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Lőcsei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1260 |
Polgármester | Andrea Mlynarčíková |
Irányítószám | 053 06 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | LE |
Népesség | |
Teljes népesség | 158 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 14 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 543 m |
Terület | 12,08 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 01′ 60″, k. h. 20° 47′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 60″, k. h. 20° 47′ 10″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ragyóc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ragyóc (1887-ig Ordzovány, szlovákul: Ordzovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 166 lakosából 159 szlovák volt.
Fekvése
Lőcsétől 20 km-re keletre fekszik.
Története
1260-ban „Redyolcz” írásmóddal említik először. Neve a szláv rdza (= rozsda) főnévből származik. A szepesi váruradalom része volt, 1260-ban IV. Béla a szepesi prépostságnak adta. 1278-ban „Rogoulch” alakban említik. 1428-ban már két falu áll itt, Alsó- és Felsőragyóc, korabeli írásmóddal „Alsoragyolch” és „Felseuragyolch”. 1445-ben Görgey Ferenc itteni birtokát a szepesi káptalannak adta, mely a 16. században az egész falut megszerezte. 1787-ben 40 házában 301 lakos élt. 1828-ban 49 háza és 353 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "ORDZOVÁN. vagy Ragyócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Mintszentnek szomszédságában, mellynek filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Ordzován, tót falu, Szepes vmegyében, Mindszent fil., 327 kath., 2 evang. lak. F. u. a szepesi káptalan. Ut. p. Lőcse. " [3]
1910-ben 293, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
2001-ben 172 lakosából 163 szlovák volt.
Nevezetességei
- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi, a 17. században megújították.
- A Szent Julián kápolna 18. századi.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.