Rücskösfarkú disznódelfin

Rücskösfarkú disznódelfin
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Cetek (Cetacea) Alrend: Fogascetek (Odontoceti) Család: Disznódelfin-félék (Phocoenidae) Nem: Neophocaena Faj: N. phocaenoides
Tudományos név
Neophocaena phocaenoides (G. Cuvier, 1829)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Rücskösfarkú disznódelfin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rücskösfarkú disznódelfin témájú médiaállományokat.

Emberhez mért nagysága

A rücskösfarkú disznódelfin vagy más néven indiai tengeridisznó (Neophocaena phocaenoides) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjéhez, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjéhez és a disznódelfin-félék (Phocoenidae) családjához tartozó Neophocaena nem egyetlen faja.

Elterjedése

Némely szakértők 3 alfaját különítik el: a kínai Jangce folyóban élőket, Japán és Korea tengerparti vizeinek állatait, és az Ázsia egyéb részein élőket. Nemrégiben Laoszban is fölfedezték, és valószínűleg előfordul még Ausztrália északi részén. Lehet, hogy Japánban északabbra is megtalálható, mint azt a térkép mutatja (a Honshu-fok északi csúcsáig). Főként part menti állat, de megtalálható az édesvizekben is, mindenütt a sötét, zavaros vizeket kedveli. Ritkán távolodik el a parttól 5 km-nél messzebbre. Megtalálható a meleg vizű folyókban, tavakban (ha azok folyókkal kapcsolatosak), mangrove mocsarakban, folyótorkolatokban, deltákban és sós mocsarakban. Leginkább ott látható, ahol a folyó és az óceán találkozik. Egyes álltatok a táplálék mennyiségétől függően vándorolnak, erről azonban még alig tudunk valamit.

Alfajai

• Neophocaena phocaenoides phocaenoides – A Perzsa-öböltől keletre az Indiai-óceán parti vizein át egészen Tajvanig fordul elő. Elsősorban sekély partvidéki vizekben él, de előfordul az élőhelyén található nagyobb folyók torkolatában és annak közelében édesvízben is.

• Neophocaena phocaenoides sunameri – Tajvantól északkeletre a Dél-kínai-tengerben és a Sárga-tengerben él, egészen Korea és Japán tengerpartjaiig. A koreai és a japán egyedek elkülönülve élnek a populáció zömétől.

• Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis – Kínában, a Jangce folyóban él, a folyó torkolatától még 1600 kilométerre is megtalálható.

Ez az alfaj szinte kizárólag édesvízben él, csak a folyó torkolatvidékén élő egyedek élnek brakkvízben.

Megjelenése

Testhossza 1,2 - 1,9 m, tömege 30-45 kg. A legkisebb cetek közé tartozik. Félénk, nehezen észrevehető állat, kivéve a Jangce folyót Kínában, ahol gyakran látják, mert igen sűrű a csónakforgalom. Mozgékony állat, a felszín közelében, gyorsan, szökellve úszik. Soha nem távolodik messze a parttól, még a sekély árapály zónában is megél. Elterjedési területén az egyetlen disznódelfin, és az összes közül csak ennek van domború homlokzsírpárnája. Hátúszója nincs. A kúposfejű delfin hasonló alakú, de zömök hátúszója van. A belugára szintén emlékeztet, de elterjedési területeik távol esnek egymástól. Testük színe pusztulásuk után sötétedik, ezért a régebbi leírások - melyek elhullott állatok alapján készültek - tévesen feketének említik. Az viszont tény, hogy testszínük az életkorral valamelyest sötétebbé válik. A fajt eredetileg egy Dél-Amerikából származó példány alapján írták le, de ez a lelőhely valószínűleg téves cédulázáson alapult.

Életmódja

Tápláléka halakból, különféle fejlábúakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll. Amikor felszínre emelkedik, alig fodrozza a vizet, hajlamos az oldalára fordulni. Általában 3-4 gyors, egymást követő légzés után kb. 1 percre merül le, majd gyorsan ismét a felszínre jön. Néha kémlelődik, fejét és testének egy részét a víz fölé emeli. Fogságban tanítható, hogy magasra a levegőbe ugorjon, de a természetben ilyen mutatványt ritkán végez. A borjak anyjuk hátoldali tarjába kapaszkodva lovagolnak, és általában velük együtt jönnek a felszínre, ha azok felemelkednek lélegezni. Átlagos csoportmérete 1-10 példányból áll, de a táplálék gazdag területeken 50 egyed is összeverődhet.

Szaporodása

Az újszülött mérete 60-90 centiméter, tömege 7 kilogramm.

Képek a Rücskösfarkú disznódelfinről

• 
• 
• 

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
• Mark, Carwardine. Bálnák és Delfinek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Panem-Grafo. ISBN 963-545-052-4 (1995)