Neophocaena asiaeorientalis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neophocaena asiaeorientalis
Fogságban tartott példány
Fogságban tartott példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Disznódelfinfélék (Phocoenidae)
Nem: Neophocaena
Palmer, 1899
Faj: N. asiaeorientalis
Tudományos név
Neophocaena asiaeorientalis
(Pilleri & Gihr, 1972)
Szinonimák
  • Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis (Pilleri & Gihr, 1972)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Neophocaena asiaeorientalis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Neophocaena asiaeorientalis témájú kategóriát.

A Neophocaena asiaeorientalis az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznódelfinfélék (Phocoenidae) családjába tartozó faj.

Ezt az állatot korábban a rücskösfarkú disznódelfin (Neophocaena phocaenoides) alfajának vélték, Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis név alatt.

Előfordulása[szerkesztés]

A Neophocaena asiaeorientalis előfordulási területe a kínai Jangce folyó nyugati részén, a Kelet-kínai-tengerben, a Sárga-tengerben és Japán környékén található meg. Legdélebben a Vietnám és Tajvan közé eső térségben lelhető fel.[1][2]

Alfajai[szerkesztés]

  • Neophocaena asiaeorientalis asiaeorientalis - kizárólag édesvízi
  • Neophocaena asiaeorientalis sunameri - a sós vízben és folyótorkolatokban él

Megjelenése[szerkesztés]

A legnagyobb egyedek elérhetik a 227 centiméteres hosszt és a 72 kilogrammos tömeget, azonban általában ennél jóval kisebbek; 155 centiméteresek és 30-45 kilogrammosak. Nincs igazi hátúszója, hanem egy vékony megkeményedett bőrsor. Állkapcsaiban 15-20 darab fog ül. 58-65 csigolyája van. A farokúszója a testéhez képest elég nagy, akár a testhossz 20%-a is lehet. A felnőtt egyszínű szürke, azonban egyes példánynál világos folt lehet a szemek környékén, vagy sötét folt a farokúszók előtt. A sósvízi újszülött fekete színű, szürke sávval az állhátúszó környékén, de teljesen szürke lesz 6 hónapos korára; míg az édesvízi újszülött világos krémes-szürke színű, de idővel sötétebbé válik.[3][4][5][6]

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka kisebb csontos halak és kis rákok.[7]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 6 éves korában éri el. A vemhesség egy évet tart és ennek végén csak 1 borjú születik, amely több mint 6 hónapig szopik.[8]

Veszélyeztetettsége és védelme[szerkesztés]

A Neophocaena asiaeorientalis számára, főleg az édesvízi alfaj számára a legfőbb veszélyforrások a vizek szennyezése, az élőhelyek elvesztése és a halászhálókba való gabalyodás; továbbá a delfináriumok számára való befogása. Újabban a kínai kormány elhatározta, hogy a tőle telhető legnagyobb védelmet biztosít e faj számára, az úgynevezett National First Grade Key Protected Wild Animal program keretén belül. Továbbá egyes helyeken, ilyen Japán, elkezdődött a tenyésztése.[9][10][11][12][13][14][15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meiping Y.. 2017. Scientists find rare finless porpoise pod. The Shanghai Daily. Retrieved on July 25, 2017
  2. Jefferson A.T. (2011). „Revision of the taxonomy of finless porpoises (genus Neophocaena): The existence of two species”. Journal of Marine Animals and Their Ecology 4 (1), Kiadó: The Oceanographic Environmental Research Society. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 3.)  
  3. (2004) „Neophocaena phocaenoides”. Mammalian Species 746, 1–12. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1644/746. (Hozzáférés: 2020. október 17.)  
  4. (1989) „Anatomy of the nasal passage and associated structures of Neophocaena phocaenoides”. Acta Theriologica Sinica 9 (4), 275–280. o. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  5. Li, Y. (1984). „The digestive organs of the finless porpoise (Neophocaena asiaeorientalis). I. Tongue, oesophagus and stomach”. Acta Theriologica Sinica 4 (4), 257–264. o. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  6. Qian, W. (1985). „The digestive organs of the finless porpoise Neophocaena asiaeorientalis. II. Intestines, liver and pancreas”. Acta Theriologica Sinica 5 (1), 3–9. o. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  7. Wu, B. (1989). „The spinal cord of finless porpoise, Neophocaena phocaenoides”. Acta Theriological Sinica 9 (1), 16–23. o. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  8. (2004) „Neophocaena phocaenoides”. Mammalian Species 746, 1–12. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1644/746. (Hozzáférés: 2015. november 19.)  
  9. „Poyang Lake: saving the finless porpoise”. (Web link). Hozzáférés: 2015. november 19..
  10. (2008) „Preliminary hazard assessment of polychlorinated biphenyls, polybrominated diphenyl ethers, and polychlorinated dibenzo-p-dioxins and dibenzofurans to yangtze finless porpoise in dongting lake, china”. Environmental Toxicology and Chemistry 27 (4), 991–996. o. [2020. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1897/07-381.1. (Hozzáférés: 2020. október 17.)  
  11. (2007) „Development and characterization of polymorphic microsatellite loci in the endangered Yangtze finless porpoise (Neophocaena asiaeorientalis)”. Conservation Genetics 9 (4), 1007–1009. o. [2020. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/s10592-007-9435-7. (Hozzáférés: 2020. október 17.)  
  12. Chen S.. 2017. Water scheme threatens Yangtze River porpoises with extinction, scientist warns. South China Morning Post. Retrieved on September 28, 2017
  13. (2013) „Estimating the rate of increase for the finless porpoise with special attention to predictions for the inland sea population in japan”. Population Ecology 55 (3), 441–449. o. DOI:10.1007/s10144-013-0374-5.  
  14. WWF Global: Yangtze River expedition points to decline of endangered finless porpoise. World Wildlife Fund, 2012. (Hozzáférés: 2015. november 19.)
  15. http://www.nantong.gov.cn/ntsrmzf/tpxw/content/98c838ad-9250-435f-9f20-d710ad6e99bf.html

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Narrow-ridged finless porpoise című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.