Portál:Gasztronómia/Kiemelt kép/archívum1
Ezen az oldalon a gasztronómiával kapcsolatos, a portálon korábban szerepelt kiemelt képek és a hozzájuk fűzött irodalom olvasható.
Korábbi kiemelt képek[szerkesztés]
A legújabb archíválások a lista tetején helyezendőek el
Gyógyító ételek – az aszalt gyümölcsök
Télen az egyik legjobb energiaforrásai lehetnek szervezetünknek az aszalt gyümölcsök. Nemcsak finomak, hanem tele is vannak sok értékes és hasznos tápanyaggal. A szárított gyümölcsök már önmagukban is tartalmaznak elég cukrot ahhoz, hogy szervezetünk napi cukorigényét kielégítsék. Például a sárgabarack tele van béta-karotinnal és értékes rostokkal, C-vitaminnal, de található benne vas, kalcium, szilícium és kálium is. Magas vastartalmának köszönhetően a vashiányos vérszegénység ellenszere lehet, de a benne lévő sok kálium megakadályozhatja a magas vérnyomást is.
Ha nagyon kimerülünk a munkában a leghasznosabb, ha szárított datolyát fogyasztunk, mert rengeteg vasat, káliumot A-vitamint, rezet tartalmaz, magas kalóriatartalma pedig energiát ad. Ásványi anyag tartalma immunrendszer erősítő és vértisztító hatású.
Aszalt gyümölcsöket magunk is készíthetünk, ha ismerjük az aszalás praktikáit. A fagyasztva szárítás a liofilizálás is biztosíthatja, hogy a gyümölcsök megtartsák energia és tápanyagtartalmukat az átalakító eljárás után is. A leggyakrabban az alma, ananász, kajszibarack, körte, szilva, szőlő, füge gyümölcsit tartósítják ilyen módon, hogy télen is élvezhessük finom illatukat és ízüket.
Megfelelő éghajlaton, sivatag közelében az aszalás a Nap segítségével történt az ókorban, középkorban. Egy tiszta ponyvát esőtől védhető, szellős helyen kiterítettek; az aszalásra szánt gyümölcsöt megfelelő távolságra egymástól a ponyvára helyezték, s hagyták, hogy a Nap kiszárítsa. A minőséget ízleléssel ellenőrizték. Régről ismert aszalt gyümölcsök pl. a mazsola (szőlő), füge. Ezt a hagyományos eljárást még manapság is sok helyen használják elektromos berendezések hiányában pl. házaknál. Léteznek fából, illetve újrahasznosított anyagokból készült napkollektoros, sörkollektoros aszalóberendezések is.
A ma általánosan ismert eljárás lényege, hogy közepesen meleg eszközzel (régen kihűlő kemencében, ma speciálisan erre készített elektromos aszalóval) lassan kiszárítják a megfelelően előkészített gyümölcsöt. A szárítási folyamat során a C-vitaminnak akár a fele, a béta-karotin-tartalomnak pedig az ötöde is veszendőbe mehet.
Tovább a teljes szócikkhez…
|
Mint lyukas zsákból a lencse, úgy hulljon rátok a szerencse!
Szilveszter tájékán ez a mondás járja és a jó magyar ember be is tartja a szokást, hogy lencsét főz szilveszter éjjelén. A Bibliában az Ószövetségben, Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy Ézsau eladta elsőszülöttségi jogát Jákobnak egy tál lencséért (1Mózes 25:27-34), tehát már akkoriban is nagyon közkedvelt ételnek számítottak a lencséből készült ételek.
A főzeléklencse (Lens culinaris) egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A faj a lencse (Lens) növénynemzetségbe és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. Jelenleg Európa déli, délkeleti részein, főleg a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik. Hazánkban vetésterülete csekély.
Tovább a teljes szócikkhez…
|
A mézeskalács olyan sütemény, mely változatos alakjával és díszítésével sokféle jelképet jeleníthet meg. Készítése komoly hagyományokkal rendelkezik, eredetileg az isteneknek felajánlott ajándék, majd emberek közötti ajándék szerepét töltötte be.
A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Ezért jelentőséget, helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét. Feljegyezték, hogy Püthagorasz nem élő állatot, hanem állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát. A méz királyi eledel volt. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost. Kölnben ma is hagyomány a mézeskalács-készítés, mely valószínűleg Nagy Lajos királyunk idejében, Aachenba készülő magyar zarándokokkal került oda. A 16/17. században Nürnbergben lendült fel a formaalakítás művészi stílusa, ami egész Közép-Európában elterjedt. Ezért is következtetnek egyesek tévesen arra, hogy maga a mézeskalács-készítés is nyugatról jött Magyarországra.
A magyar ősi méhész nemzet. Magyarország méhészetének 11. századi írott nyomai vannak. Egy 16. századi irat utal "mézes báb"-ra. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században. 1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata. A méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló száraz sütemény készíthető, így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele.
Tovább a teljes szócikkhez…
|