Petőfibánya

Petőfibánya
Művelődési Ház
Petőfibánya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hatvani
Jogállás	község
Polgármester	Juhász Péter (független)
Irányítószám	3023
Körzethívószám	37
Népesség
Teljes népesség	2434 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	229,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 57″, k. h. 19° 42′ 07″47.76583333, 19.70194444
Petőfibánya Pozíció Heves vármegye térképén
Petőfibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.

Fekvése

A Mátraalján, Hatvantól 15 km-re található. A 2402-es út mentén helyezkedik el, közel a Zagyva folyóhoz, északi irányból Apc határolja.

Története

A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak. A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Fekete László (független)
• 1994–1998: Fekete László (független)
• 1998–2002: Fekete László (független)
• 2002–2006: Fekete László (független)
• 2006–2010: Fekete László (független)
• 2010–2014: Juhászné Barkóczy Éva (független)
• 2014–2019: Juhászné Barkóczy Éva (független)
• 2019-től: Juhász Péter (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1991 és 2023 között

Lakosok száma	3190	3125	2983	2906	2730	2584	2618	2457	2457	2434
	1991	2001	2005	2008	2013	2015	2020	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 37,6% (27,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, bár az összességében több mint 100 kilométeres járatrendszerből csak alig 100-150 méter látogatható. Ez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban a környék több száz lakójának, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.