Ugrás a tartalomhoz

Nenassza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést DanjanBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. július 12., 11:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. ([061] <ref> hibás központozással AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Nenassza
Nevşehir
Alapítási. e. 19. század körül
Lakóiasszírok
hettiták
Beszélt nyelvekhettita
Elhelyezkedése
Nenassza (Törökország)
Nenassza
Nenassza
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 37′ 30″, k. h. 34° 42′ 44″38.625000°N 34.712222°EKoordináták: é. sz. 38° 37′ 30″, k. h. 34° 42′ 44″38.625000°N 34.712222°E

Nenassza (óasszír Ninašša, hettita nyelven URUNe-na-aš-ša(-a/aš), ógörögül: Nenasszosz,[1] később Nüssza, latinul: Nyssa vagy Nysa) Neszától nyugatra, a Puruszhanda felé a Marasszanta folyó mellett vezető út mentén fekvő asszír kereskedőkolónia és korai hettita városkirályság, a Hettita Birodalom kezdeti szakaszában hercegség. Már a kültepei táblákon megjelenik a neve Ni-na-ša-(-) formában.[2] Később általában Ne-na-aš-ša, de előfordul Ni(-i)-na-aš-ša és Ni-na-aš betűzésben is.

Első ismert hercege Pimpirit, aki a CTH#8 katalógusszámú dokumentumban (Palotakrónika) DUMU URUNe-na-aš-ša címmel szerepel. Pimpirit legnagyobb valószínűséggel Labarnasz fia vagy unokája, Ammunasz szugzijaszi herceg testvére, mivel Telepinusz proklamációja említi az uralkodó fiainak hatalomra jutását a különböző meghódított területeken. A hercegség tehát Labarnasz uralkodása alatt alakult meg, amely tartományszervezés a birodalom kormányzásának alapvető részét képezte.

A város az i. e. 14. században kapott újra nagyobb jelentőséget, amikor a kaszka térnyerés odáig terjedt, hogy Nenassza északi határvárossá vált. Az újhettita királyságok idején több állam fennhatósága alá is tartozott. A latin név etimológiájából következően a város folytonosan lakott volt a hettita kortól kezdve a hellenisztikus időkön át a római korig.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ptolemaiosz: Geographika, 6,13.
  2. RLA, 211. old.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap