Nagykeresnye

	Nagykeresnye (Veľké Kršteňany)
	; Nagykeresnye zászlaja
	; Nagykeresnye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Első írásos említés	1271
Polgármester	Vladimír Kopál
Irányítószám	958 03
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	600 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	215 m
Terület	13,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 18° 24′ 45″48.644400°N 18.412500°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 18° 24′ 45″48.644400°N 18.412500°E
	Nagykeresnye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykeresnye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 30.) ezen a változaton alapul.

Nagykeresnye (1898-ig Nagy-Krstyene, szlovákul Veľké Kršteňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 3 km-re északkeletre fekszik.

Története

A mai falu területe már az újkőkorban lakott volt.

A mai település 1271-ben "utraque Keressnia" néven szerepel oklevélben. 1310-ben "Keresnen" néven a nyitrai püspökség birtoka volt. 1318-ban "Keresne", 1329-ben "Kerestian", 1352-ben "Kereschenen", 1392-ben "Kerestenen", illetve "Kerestenen" alakban említik a források. Később a nyitrai káptalan, a nagyszombati szeminárium és különböző nemesi családok, köztük az Osztrosich, a Forgách, a Hunyadi és Simonyi családok birtoka. 1536-ban 12 adózó portája volt. 1601-ben 47 háza állt. 1715-ben 21 adózó háztartása létezett. 1828-ban 48 házában 311 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Krsztyene. Két falu Bars Várm. földes Uraik a’ Budai Prépostság, és a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Oszlányhoz nem meszsze, határbéli földgyeik Dávidújfaluéhoz hasonlítók."^[2]

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Krsztenye, 2 tót falu Bars, most A. Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett: 650 kath. lak., paroch. templommal, kövér rétekkel. Birják a pesti seminarium, a nyitrai káptalan, s mások többen."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 465, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 614 lakosából 596 szlovák volt.

2011-ben 629 lakosából 556 szlovák.

Nevezetességei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]