Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis
| Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis | |
 |
|
| Keldis emlékszobra Moszkvában | |
| Életrajzi adatok | |
| Nemzetiség | lett |
| Állampolgárság | lett, orosz majd szovjet |
| Született | Riga, Livlandi Kormányzóság 1911. február 10. |
| Elhunyt | Moszkva, Szovjetunió 1978. június 24. (67 évesen) |
| Pályafutása | |
| Szakmai kitüntetések | |
 Szovjetunió Hőse (3x) Lenin-rend (7x) Vörös Zászló érdemrend (3x) Georgi Dimitrov-rend Szühebátor-rend Lenin-díj Sztálin-díj (2x) |
|
Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis vagy lettül Mstislavs Keldišs (orosz betűkkel: Мстислав Всеволодович Келдыш; Riga, 1911. február 10. – Moszkva, 1978. június 24.) lett származású szovjet matematikus, fizikus, gépészmérnök, akadémikus. 1943-tól a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és 1946-tól a rendes tagja, valamint elnöke is volt.
Munkássága [szerkesztés]
A mechanika terén az ingamozgás, az aerodinamika és a hidrodinamika problémáit vizsgálta. A matematika terén számos jelentős eredményt ért el többek között: a differenciálegyenletek megközelítő integrálása, a konform leképezés és a paraméteres függvények differenciálegyenleteinek terén is. Ezen kívül munkássága kiterjedt az atomenergia, az űrkutatás a rakéta fejlesztések és a számítógép-technika kérdésköreire is.[1]
A második világháborúban 1942-től a Rakétakutató Intézet vezetője, ahol a háborúban alkalmazott rakéták például a nagy hatású "katyusák" fejlesztésével foglalkozott. A háborút követően a hidegháborús fegyverkezési versenyben az űrverseny részeként részt vesz a "nehéz űreszközök" Luna-program, a Marsz- és Venyera-program, illetve a Szaljut, Szojuz és Progressz űrhajók hordozórakétáinak tervezésében.[2]
Részese volt a Szputnyik–1 indításának, mely a Föld első műholdjaként az első űreszköz volt, amelyet a világűrbe juttattak. A sikeres világűrbe juttatásával alakult ki az úgynevezett Szputnyik-válság, mely a hidegháború fordulópontját jelentette. Jelentős szerepe volt a Szovjetunió embert szállító űrjárműveinek eredményes fejlesztéseiben. Számos akadémiai tagsága volt és több szakmai műhelyben tevékenykedett. Többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is lehetett és 1960 és 1975 között a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke volt.[2]
Nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és a 2186 Keldysh kisbolygó őrzi. Róla nevezték el az 1981-ben vízrebocsátott RV Msztyiszlav Keldis Akadémikus tudományos kutatóhajót.[2][3]
Források [szerkesztés]
- ↑ M.V.Keldysh memorial page (angol nyelven). Keldysh Institute of Applied Mathematics. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ^ a b c Keldis, Msztiszlav Vszevolodovics (magyar nyelven). História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
- ↑ The Keldish (angol nyelven). oceanexplorer.noaa.gov. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
További információk [szerkesztés]
- Horváth András: Fél évszázada kezdődött az űrkorszak (magyar nyelven). origo.hu. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
- Мстислав Келдыш –Keldis önéletrajza (orosz nyelven). dialogi.lv. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
- Dokumentum film a Keldis formuláról (orosz nyelven). vesti.ru. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
