Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis
Mstislav Keldysh Moscow.jpg
Keldis emlékszobra Moszkvában
Életrajzi adatok
Született
1911. február 10.
Riga, Livlandi Kormányzóság
Elhunyt
1978. június 24. (67 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Nemzetiség lett
Állampolgárság lett, orosz majd szovjet
Pályafutása
Szakmai kitüntetések
Hero of the USSR.png Szovjetunió Hőse (3x)
Order of Lenin ribbon bar.png Lenin-rend (7x)
Order of Red Banner ribbon bar.png Vörös Zászló érdemrend (3x)
Bg3ogd.png Georgi Dimitrov-rend
OrdenSuheBator.png Szühebátor-rend
Lenin Prize Medal.JPG Lenin-díj
Stalin Medal.png Sztálin-díj (2x)

Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis vagy lettül Mstislavs Keldišs (oroszul Мстислав Всеволодович Келдыш; Riga, 1911. február 10.Moszkva, 1978. június 24.) lett származású szovjet matematikus, fizikus, gépészmérnök, akadémikus. 1943-tól a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és 1946-tól a rendes tagja, valamint elnöke is volt.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mechanika terén az ingamozgás, az aerodinamika és a hidrodinamika problémáit vizsgálta. A matematika terén számos jelentős eredményt ért el többek között: a differenciálegyenletek megközelítő integrálása, a konform leképezés és a paraméteres függvények differenciálegyenleteinek terén is. Ezen kívül munkássága kiterjedt az atomenergia, az űrkutatás a rakéta fejlesztések és a számítógép-technika kérdésköreire is.[1]

A második világháborúban 1942-től a Rakétakutató Intézet vezetője, ahol a háborúban alkalmazott rakéták például a nagy hatású "katyusák" fejlesztésével foglalkozott. A háborút követően a hidegháborús fegyverkezési versenyben az űrverseny részeként részt vesz a "nehéz űreszközök" Luna-program, a Marsz- és Venyera-program, illetve a Szaljut, Szojuz és Progressz űrhajók hordozórakétáinak tervezésében.[2]

Részese volt a Szputnyik–1 indításának, mely a Föld első műholdjaként az első űreszköz volt, amelyet a világűrbe juttattak. A sikeres világűrbe juttatásával alakult ki az úgynevezett Szputnyik-válság, mely a hidegháború fordulópontját jelentette. Jelentős szerepe volt a Szovjetunió embert szállító űrjárműveinek eredményes fejlesztéseiben. Számos akadémiai tagsága volt és több szakmai műhelyben tevékenykedett. Többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is lehetett és 1960 és 1975 között a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke volt.[2]

Nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és a 2186 Keldysh kisbolygó őrzi. Róla nevezték el az 1981-ben vízrebocsátott RV Msztyiszlav Keldis Akadémikus tudományos kutatóhajót.[2][3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. M.V.Keldysh memorial page (angol nyelven). Keldysh Institute of Applied Mathematics. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  2. ^ a b c Keldis, Msztiszlav Vszevolodovics (magyar nyelven). História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  3. The Keldish (angol nyelven). oceanexplorer.noaa.gov. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]