Ugrás a tartalomhoz

Mocsári kardvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 20:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Mocsári kardvirág
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Nősziromfélék (Iridaceae)
Alcsalád: Ixioideae
Nemzetség-
csoport
:
Ixieae
Nemzetség: Gladiolus
Faj: G. palustris
Tudományos név
Gladiolus palustris
Gaud.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári kardvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári kardvirág témájú médiaállományokat és Mocsári kardvirág témájú kategóriát.

A mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó kardvirág (Gladiolus) nemzetség egyik Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, őshonos faja.[1]

Elterjedése, élőhelye

Leginkább Dél-Európára jellemző, a Balkánon is megtalálható, keleten Ukrajnáig terjed. Az alábbi országokból vannak előfordulására adatok: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Franciaország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna.[1]

Jellemző élőhelyei a láp- és üde sztyepprétek. Magyarországon kevesebb mint tíz lelőhelye ismert, ezek a síkvidéktől a dombvidékig terjednek, 100 m-től 300 m tengerszint feletti magasságig.[1]

Megjelenése, jellemzői

A mocsári kardvirág 30-50-(90) cm magas évelő, hagymagumós növény. A Magyarországon szintén előforduló réti kardvirágnál (Gladiolus imbricatus L.) rendszerint kisebb termetű, kevesebb virágú és korábban (június-július) nyíló. A levelek 0,8-1,5 cm szélesek, szálasak, hosszan hegyesedő csúcsban végződnek, számuk 4-5. Virágai bíborpirosak, tölcséres alakúak, 3–4 cm nagyságúak, amelyek a szár csúcsán 2-10-esével laza egy oldalra néző füzért alkotnak. A virág mellett álló hosszabbik buroklevél hosszabb a lepel felénél. Az alsó állású lepellevelei hosszanti fehér sávval tarkítottak. Termése lekerekített végű, tompa visszás-tojásdad alakú tok, amely a legnagyobb szélességénél közel kétszer hosszabb.[1][2]

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek