Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar
| Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar | |
| Alapítva | 1531 |
| Korábbi nevei | Sárospataki Református Kollégium, Sárospataki Tanítóképző Intézet, Comenius Tanítóképző Főiskola |
| Dékán | Dr. Hegedűs László |
| Elérhetőség | |
| Cím | 3950 Sárospatak, Eötvös u. 7. |
| Telefonszám | (47) 513-000 |
| titk@ctif.hu | |
 |
|
| A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar weboldala | |
A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara a sárospataki főiskolából, az ország egyik legpatinásabb oktatási intézményéből vált egyetemi karrá. Az intézményt Perényi Péter alapította 1531-ben. Az eltelt időben a tanítóképzés különböző szinteken (alap-, felsőfok) és különböző irányítás (egyházi, állami) alatt történt, mígnem a főiskola 2000-ben integrálódott a Miskolci Egyetemmel. A főiskola neves oktatói közül kiemelkedik Comenius, aki 1650 és 1654 között működött az intézményben.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Alapítása [szerkesztés]
A hagyomány szerint Sárospatakon 1531-ben Perényi Péter alapított iskolát, amely kezdetben alsófokú, úgynevezett triviális iskolaként működött. Az 1840-es évek elején a Tiszáninneni Református Egyházkerület több gyülekezete erőteljesen sürgette az eredményesebb speciális tanítóképzés megindítását, tanítóképző indítását. Ennek megfelelően 1857-ben Árvay József irányítása alatt megnyílt Sárospatakon az önálló református tanítóképző. A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. évi XXXVIII. törvénycikk végrehajtása jelentős változást hozott a pataki tanítóképző életében. A kultuszkormányzat hazánknak ezen a vidékén is akart létesíteni állami tanítóképzőt. Az egyházkerület ennek megvalósításához azzal járult hozzá, hogy a már jól működő képzőjét 1869-ben a következő feltételekkel átadta az államnak: az állam a képzőt mindhárom osztályban még 1869-ben megnyitja; a pataki tanítóképzőben a tanítás nyelve mindig magyar legyen; ha az állam a képzőt Sárospatakon megszüntetné, vagy megszűnne annak magyar nyelvű és felekezet nélküli jellege, az egyházkerület a tulajdonjogot visszaválthatja, s felekezeti képzőt állíthat.
Az állami képző [szerkesztés]
1870-ben a fentieknek megfelelően megszűnt a református tanítóképző felekezeti jellege, és állami tanítóképzőként működött tovább. Míg az oktatás 1870 előtt két évfolyamos volt, 1870-től három évfolyamossá vált. 1882-ben újabb reformot élt át a sárospataki képző. A középfokú tanítóképzés négyévessé vált, és legalább egy éves népiskolai gyakorló tanítás után lehetett letenni a képesítő vizsgát. Az intézet működése a jelenlegi épület ószárnyában indult. A tanítóképzés fejlődésével és a tanulók létszámának növekedése miatt azonban szükségessé vált az épület bővítése, illetve a tanulók elhelyezésére internátus építése.
Az új épület [szerkesztés]
1913 őszén új épületet adtak át az oktatás számára, amely Lechner Jenő és Varga László műépítészek terve alapján, felső-magyarországi reneszánsz stílusban épült. Azóta ebben az épületben folyik a pataki tanítóképzés. A díszes épület már külsejével is felhívja magára a figyelmet.
Trianon után [szerkesztés]
1920-ban a tanítóképző intézetek képzési idejét hat évre emelték, és új tantervet vezettek be. A tervek megvalósítását azonban a trianoni békediktátum meghiúsította. A trianoni döntés a pataki főiskolát is súlyosan érintette. Az ország peremvidékére került, és vonzáskörzetének jelentős részét elveszítette. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a jelentkező tanulók létszáma csökkent, aminek következtében a jogakadémia 1923-ban megszüntette működését. 1923-ban a kormányzat az állami tanítóképző intézeti képzés időtartamát öt évben állapította meg, s ekkor kezdődött el az új tanterv szerinti oktatás is. Időközben a református egyházi körökben felmerült a sárospataki tanítóképző újbóli egyházi vezetés alá helyezésének gondolata.
Újra egyházi képzés [szerkesztés]
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium – elismerve a történelmi egyház nemzeti művelődési szerepét, szolgálatát, – igyekezett kárpótolni a Tiszáninneni Református Egyházkerületet a jogakadémia elvesztéséért, s ezért a korábban ötven éven át állami tanítóképzőként működő intézményt 1929. június 30-án visszaadta a református egyháznak. Ekkortól öt évfolyamon, továbbra is az 1923-as állami tanterv szerint tanítottak, a református egyházi jelleg erőteljes hangsúlyozásával. 1941 szeptemberétől a képzésben újabb szervezeti változtatás történt az 1938-ban meghirdetett tanítóképzőkre vonatkozó reformprogramnak megfelelően. Eszerint az I–III. osztályokban az új líceumi, a IV–V. osztályokban pedig a korábbi tanítóképzős tanterv szerint kellett tanítani. Miután 1945-ben a korábbi elemi népiskolák átalakultak nyolc osztályos általános iskolává, megtörtént a tanítóképzők részleges funkcióváltása: ezután az általános iskola négy alsó tagozatos osztálya számára képzett pedagógusokat. 1948-ban minisztériumi rendelkezésre négy évfolyamossá szervezték át a képzést, melynek végén érettségi vizsgát kellett tenni. Ezt követően egy gyakorló év után lehetett tanítói képesítést szerezni.
Vissza az állami képzésbe [szerkesztés]
1950-ben az állam felmondta az egyházzal 1929-ben kötött szerződést, így a sárospataki képző állami pedagógiai gimnázium néven, 1951-től pedig állami tanítóképző néven működött tovább. Az 1958. évi 26. számú törvényerejű rendelet megszüntette a négy évfolyamos középszintű képzőket, és intézkedett a középiskolai érettségire épülő három évfolyamos felsőfokú tanítóképző intézet létesítéséről. A korábbi képzők közül tizenegy, köztük a pataki kapott lehetőséget a felsőfokúvá válásra.
A főiskola [szerkesztés]
Az intézet életében továbblépést jelentett, hogy 1976-ban főiskolai rangot kapott. A tanítóképzés 1995-től négyéves, és nemcsak az általános iskola 1–4. osztályos, hanem az 5–6. osztályos tanulóinak oktatására, nevelésére is felkészíti a jelölteket, utóbbi esetben egy választott műveltségi területre vonatkozóan. Az intézményben 1971-től – a nagymértékű óvodapedagógus-hiány csökkentésére – kétéves, 1988-tól hároméves felsőfokú óvodapedagógus-képzés is folyik.
Az egyetem kötelékében [szerkesztés]
A Comenius Tanítóképző Főiskola Tanácsa 1/1998. sz. határozatában, egyhangú szavazással kinyilvánította integrálódási szándékát a Miskolci Egyetemmel, szakmai tudományos alapú integrált regionális szakmai szövetség létrehozására. 2000-ben az integráció megtörtént, azóta a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karaként működik a tanítóképző. Az intézmény székhelye Miskolc-Egyetemváros lett, de telephelye továbbra is Sárospatak.
Comeniusról [szerkesztés]
A pataki tanítóképzésnek sok kiváló, országos nevű tanára volt. Ezek egyike Comenius, aki Lorántffy Zsuzsanna meghívására érkezett a városba, és 1650–1654 között volt a kollégium tanulmányi vezetője. Comenius sokat tett az általános képzéssel megvalósuló tanítóképzés hatékonyságának növeléséért. Korszerűsítő munkásságával „nagyfényűvé”, belül fénnyel teljessé, kívül a fényt messze szóróvá igyekezett fejleszteni az iskolát. Mintaintézetet akart, amely jól szervezett munkájával, képzésével más iskoláknak is példát ad a tanítás eredményes végzésére. Szolgálatával, használni akarásával nagymértékben segítette az ország közművelődését. Munkásságának, eszméinek, tankönyveinek, évszázadokon át érezhető hatását értékelve, elismerve viseli nevét 1957–1959 között a középfokú képző, majd 1976-tól a főiskola, 2000-től pedig Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar.
A képzésről [szerkesztés]
A kar épületegyüttese egy campust alkot: a műemlékjellegű tanulmányi épület mellett van a könyvtár, a tornaterem, a kollégium (Dezső Lajos Kollégium), a gyakorlóiskola (Árvay József Gyakorló Általános Iskola) és a felnőttképzési és nyelvtanfolyamok képzőhelye, az Oktatási Központ. A Karon folyó alapképzések szakjai:
- tanító,
- óvodapedagógus.
A felsőfokú szakképzési szakjai:
- ifjúságsegítő,
- médiatechnológus asszisztens,
- csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó,
- web-programozó.
