Michael Gothard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Gothard
Gothard3.jpg
Emile Leopold Locque szerepében a Szigorúan bizalmas című filmben
Életrajzi adatok
Születési név Michael Alan Gothard
Született 1939. június 24.
London, angol
Elhunyt 1992. december 2. (53 évesen)
London, angol
Pályafutása
Aktív évek 19661992

Michael Gothard az IMDb-n

Michael Alan Gothard (London, 1939. június 24. – London, 1992. december 2.) angol színész. Az 1960-as évek második felében kezdett filmezni. Mély, erőteljes hangja éppúgy egyik jellemzőjének számított, mint korai filmjeiben a hosszú haj, ami hippi-külsőt kölcsönzött neki. Jelentős rendezőkkel dolgozott együtt – mint például Ken Russell vagy Richard Lester –, több sikeres filmben is szerepelt, de nem sikerült igazi főszerepet kapnia. Nőtlen volt. Valószínűleg a tartós magány és pályájának hullámvölgyei okozták, hogy életét végigkísérte a depresszió. 1992-ben öngyilkosságot követett el: otthonában felakasztotta magát.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michael Gothard Londonban született és nevelkedett. 17 éves korában abbahagyta az iskolát anélkül, hogy tudta volna, mivel foglalkozzon tanulás helyett. Beutazta Európát, éttermekben tányérokat mosogatott, takarítási munkákat vállalt, építkezéseken dolgozott segédmunkásként. Egy évet töltött Párizsban: a Latinnegyedben (Quartier Latin) található Boulevard St. Michelen lakott. Ruhákat bemutató modellként dolgozott, de nem szerette ezt a munkát. 21 évesen úgy döntött, hogy inkább színész lesz, és visszatért Angliába. Színi tanulmányok helyett azonban díszletmunkásként helyezkedett el a londoni New Arts Theatre-nél. Ekkoriban egyik barátja egy amatőrfilmet készült forgatni. Michael elment a meghallgatásra, és a színészekkel készített próbafelvételek láttán viccesen megjegyezte, hogy ő ezt jobban tudná csinálni. Rögtön fel is olvasott egy részt a szövegkönyvből. Valószínűleg ő lepődött meg a legjobban, hogy megkapta a főszerepet. Többen is biztatták, hogy érdemes lenne komolyabban foglalkoznia a színészettel. Részt vett egy hivatásos színész kurzusán, ám mivel közben meg is kellett élnie valamiből, megtartotta a nappali állását, és esténként, illetve hétvégenként járt a tanfolyamra. A televízióban kapta első munkáját az Out of the Unknown című sci-fi sorozat egyik epizódjában, mely E. M. Forster egyik írása alapján készült. A következő évben, 1967-ben mozifilmben játszott, méghozzá főszerepet. Don Levy Herostratus című filmjében Michael játszotta Maxet, a fiatal költőt, aki elhatározza, hogy nyilvános öngyilkosságot fog elkövetni: felakasztja magát. Az egyik szerepet az akkor még kezdőnek számító Helen Mirren alakította. Gothard jó kritikákat kapott, ennek ellenére nem tolongtak nála újabb szerepajánlatokkal, pláne nem főszerepre. Id. Alexandre Dumas Húsz év múlva című regénye alapján készült a The Further Adventures of the Three Musketeers (1967) című tévésorozat, amely a legendás négy testőr, D’Artagnan, Athos, Porthos és Aramis időskori kalandjait dolgozta fel. Ebben a szériában Michael játszotta a Milady fiát, Mordauntot, aki bosszút akar állni a testőrökön anyja kivégzéséért.

A folytatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barre atya szerepében Az ördögök című filmben
John Felton szerepében A négy testőr, avagy a Milady bosszúja című filmben

A kezdeti nehézségek még nem törték le Michaelt, inkább arra sarkallták, hogy tudatosabban foglalkozzon a színészettel. Pályáján a Scream and Scream Again (1970) című horrorfilm hozott fordulatot. Egy félig ember, félig gép vérszívót játszott a műfaj olyan sztárjainak partnereként, mint Vincent Price, Christopher Lee és Peter Cushing. Ez az alakítása annyira meggyőző volt, hogy innentől kezdve gyakran kérték fel „furcsa figurák” megformálására. Curtis Harrington Whoever Slew Auntie Roo? (1971) című horrorjában Albie-t, az ijesztő inast alakította. Sajnos nem jött ki jól a rendezővel, Harrington később ezt nyilatkozta róla: „A legneurotikusabb ember volt, akivel valaha együtt dolgoztam. Egyáltalán nem kedveltem.” Gothard partnerei: Shelley Winters, Mark Lester és Ralph Richardson. Ken Russell a bigott és fanatikus, ördögűző Barre atya szerepét bízta rá Az ördögök (1971) című nagy visszhangot kiváltott történelmi drámájában, melyben Oliver Reed és Vanessa Redgrave játszották a főszerepeket. Barbet Schroeder La Vallée (1972) című drámájában Michael egy másik arcát mutatta a közönségnek: Olivier-t alakította, a szabad gondolkodású szerelőmunkást, aki az istenek völgyét keresi a társadalomba hozzá hasonló módon beilleszkedni képtelen sorstársaival együtt. Az Arthur of the Britons (1972) című tévésorozat tovább növelte Gothard népszerűségét. Ennek köszönhetően figyelt fel rá Richard Lester, és kisebb szerepet ajánlott számára a világsztárok főszereplésével készült kétrészes Dumas-adaptációjában. A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (1973) és A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (1974) című filmekben Gothard egy történelmi személyt, John Feltont alakította. A férfi volt I. Károly angol király miniszterelnökének, Buckingham hercegnek az inasa. Dumas népszerű regénye (és Lester filmjei) szerint Feltont behálózta Richelieu bíboros kémnője, a szépséges Milady de Winter (a filmben: Faye Dunaway), aki rávette a vakbuzgó puritánt, hogy ölje meg a francia király ellen lázadó város, La Rochelle megsegítésére készülő herceget. Gothard úgy gondolta, Az ördögökben nyújtott alakításának köszönhetően kapta meg Felton szerepét, mivel Barre és Felton jelleme között számos hasonlóság volt. Az Arthur of the Britons időközben annyira sikeres lett, hogy 1975-ben egy mozifilmet is forgattak a szereplőkkel King Arthur, the Young Warlord címmel. (Arthur szerepét Oliver Tobias játszotta.) Michael pályafutásának csúcspontját az egyik legjobb James Bond-film, a Szigorúan bizalmas (1981) jelentette, amelyben a veszedelmes bérgyilkost, Emile Leopold Locque-t játszotta. Érdekesség, hogy a szerepének egyetlen szöveges jelenete sem volt.

Tartós hullámvölgy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hiába volt siker a Bond-film, a színész a következő években csak tévés produkciókban kapott munkát: különböző szériák egy-egy epizódjában bukkant fel. A mozikba való visszatérést a jeles horrorrendező, Tobe Hooper Életerő (1985) című filmje jelentette. A rendező eredetileg az egyik főszerepet szánta Michaelnek, ám amikor találkozott egy másik brit színésszel, Peter Firthszel, meggondolta magát, és Gothardnak már csak egy kisebb szerepet adott. A 25 millió dolláros költségvetésből készült horror csúfosan megbukott, és Gothard teljesen háttérbe szorult a szakmájában. Elvétve kapott aprócska szerepeket kevésbé jelentős filmekben. A Szigorúan bizalmas rendezője, John Glen is csak egy kicsiny szerepet bízott rá a Kolumbusz, a felfedező (1992) című történelmi kalandfilmjében, amely Amerika felfedezésének 500. évfordulójára készült Marlon Brando, Tom Selleck és Georges Corraface főszereplésével, versenyben Ridley Scott 1492 – A Paradicsom meghódítása (1992) című alkotásával. (Glen filmje került előbb a mozikba, de éppúgy nem lett igazán sikeres, ahogyan később Scotté sem.) Gothard karrierje a tévében indult, és ott is ért véget: a Frankenstein (1992) televíziós változatában láthatta utoljára a közönség. Élete utolsó időszakában elhatalmasodó depressziója miatt állandó kezelést kapott, ám a betegségen nem sikerült felülkerekednie.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1992 Frankenstein (tévéfilm)
  • 1992 Kolumbusz, a felfedező (Christopher Columbus: The Discovery)
  • 1989 The Serpent of Death
  • 1989 Egy ember képmása (Gioco al massacro)
  • 1988 Hasfelmetsző Jack (Jack the Ripper) (tévéfilm) (nem szerepel a stáblistán)
  • 1988 Yellow Pages
  • 1988 Destroying Angel
  • 1986 Hammer House of Mystery and Suspense (tévésorozat, a The Sweet Scent of Death című epizódban)
  • 1985 Minder (tévésorozat, a From Fulham with Love című epizódban)
  • 1985 Életerő (Lifeforce)
  • 1985 Lytton's Diary (tévésorozat, a Daddy's Girls című epizódban)
  • 1984 Scarecrow and Mrs. King (tévésorozat, az Our Man in Tegernsee című epizódban)
  • 1982 Ivanhoe (tévéfilm)
  • 1981 Szigorúan bizalmas (For Your Eyes Only)
  • 1980 Shoestring (tévésorozat, a The Mayfly Dance című epizódban)
  • 1980 Két város meséje (A Tale of Two Cities) (tévésorozat)
  • 1979 The Professionals (tévésorozat, a Stopover című epizódban)
  • 1978 Atlantiszi hadurak (Warlords of Atlantis)
  • 1978 Warrior Queen (tévésorozat)
  • 1975 King Arthur, the Young Warlord
  • 1974 A négy testőr, avagy a Milady bosszúja (The Four Musketeers)
  • 1973 A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (The Three Musketeers)
  • 1972 Arthur of the Britons (tévésorozat))
  • 1972 La Vallée
  • 1971 Az ördögök (The Devils)
  • 1971 Whoever Slew Auntie Roo?
  • 1970 Az utolsó völgy (The Last Valley)
  • 1970 Menace (tévésorozat, a Nine Bean Rows című epizódban)
  • 1970 Paul Temple (tévésorozat, a Games People Play című epizódban)
  • 1970 Szellemes nyomozó (Randall and Hopkirk – Deceased) (tévésorozat, a When the Spirit Moves You című epizódban)
  • 1970 Scream and Scream Again
  • 1969 Department S (tévésorozat, a Les Fleurs du Mal című epizódban)
  • 1969 Fraud Squad (tévésorozat, a Run for Your Money című epizódban)
  • 1969 Kohlhaas Mihály (Michael Kohlhaas – Der Rebell)
  • 1968 The Jazz Age (tévésorozat, a Nine Bean Rows című epizódban)
  • 1968 Up the Junction
  • 1967 The Further Adventures of the Three Musketeers (tévésorozat)
  • 1967 Herostratus
  • 1966 Out of the Unknown (tévésorozat, a The Machine Stops című epizódban)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]