Megyer (városrész, Pécs)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KobeatBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 12., 12:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: {{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra, „Források„ szakasz „Jegyzetek„ szakaszra (WP:FELÉP), esetlegesen „Források„ szakasz hozzáadása AWB)
Megyer
Apácai Nevelési Központ
Apácai Nevelési Központ
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Megyer (Magyarország)
Megyer
Megyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 02′ 28″, k. h. 18° 13′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 28″, k. h. 18° 13′ 14″
Ez a szócikk Pécs városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Megyer (egyértelműsítő lap).
Megyer Pécs térképén

Megyer Pécs egyik városrésze, az Árpád-kori Megyer falu neve, illetve a (régi) Kertvárostól délre levő új városrész neve, mely Pécs legnagyobb és egyben legnépesebb lakótelepi városrésze mintegy harmincezres lakosságával.[1] Magyarországon, Pécsen kívül csak Budapesten és Miskolcon található ilyen hatalmas lakótelepi városrész.[2] Népsűrűsége igen magas, 16 101 fő/km². A területet 1979-1991 között Lvov Kertvárosnak nevezték, Lviv ukrán város orosz megnevezése után, és a mai napig Kertváros néven él a köztudatban.

Északról Kertváros, délről Málom, keletről Árpádváros határolja.

Története

Megyer középkori falu a török hódoltság utáni években még lakott helység volt. A 18. század elején már lakatlan. Helye az egykori Megyeri puszta és Megyeri legelő (a mai Vásártér és a Pécs Plaza) között levő területre tehető.

A második világháború után a lakáshiányon az állami kézbe került szén- és az akkor beinduló uránbánya vállalatok próbáltak segíteni a város keleti és nyugati részén épített lakónegyedekkel.[3] Ekkor kezdődött meg a hegyoldal nagyobb mértékű beépítése a Magaslati úton és környékén. Ennek a jelentősége azonban eltörpül az 1970-től a medence déli peremén végrehajtott panel városrész megépítése mellett. Az 1960–1970 közötti időszakban nőtt a kisvárosias, polgári Kertváros köré az akkori Lvov Kertváros a maga ötvenezres lakosságával.[4] 1975. október 22-én készült el az új kertvárosi autóbusz-állomás, de átadása csak 1976. 08. 22-én történt meg, mert az út csak ekkorra "ért" oda.[5]

Megyerváros látképe a Mecsekről

Nevének eredete

A magyar és megyer szavunk előzménye a finnugor örökségként ránk maradt vegyes hangrendű moger szó. Ebből a vegyes hangrendű formából (melynek változatai még a 16. században is éltek) kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel megyer és magyar változat alakult ki. Törzsnévként a magas hangrendű változat, s a vezető törzs (Árpád törzse) után népnévként a mély hangrendű változat állandósult.[6]

A Pécs melletti Megyer - nevéből következően - a megyer törzsbeliek települése volt a honfoglalás első éveiben. A Megyer tehát törzsnévből alakult helységnév. Nem lehet véletlen, hogy a pécsi Megyer közelében még három törzsnévi eredetű település létezett az Árpád-korban: Árpád (ma: Nagyárpád), Keszü (Keszi?) és a Varsány.[7]

Közterek felújítása

Bővebben: Pécs2010 Kulturális Főváros projekt

A terület a Diana téri piac körüli közpark, és az ettől nyugatra húzódó gyalogos tengely, az ún. Berek sétány Varsány utcáig tartó területe, mely a kertvárosi lakótelep első ütemében épült lakótömb központja.[8] A Diana tér – Berek sétány tengely mentén épültek meg a városrészt kiszolgáló szolgáltató és kereskedelmi létesítmények.[9] A Diana téri közpark rekonstrukciója tartalmazza a növényállomány megújítását és utcabútorok elhelyezését.[10] A munkálatokat hivatalosan 2009. április 16-án kezdték el.[11] Két egyedi szökőkút, összesen 14 ezer négyzetméternyi térburkolat, árnyékolók, utcabútorok kerültek az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ környékének rehabilitációja során. A felújítási munkálatok érintették az agórát és a buszvégállomást is.[12]

Tömegközlekedés

Megyerben közlekedő buszok (2018. szeptember 1-jétől):

  • 1: Uránváros – Csontváry utca – Uránváros
  • 3: Kertváros – Árkád – Kertváros
  • 3E: Kertváros → Főpályaudvar
  • 6: Kertváros – Árkád – Kertváros
  • 6E: Kertváros → Főpályaudvar
  • 7: Malomvölgyi út – Főpályaudvar
  • 7Y: Malomvölgyi út – Málom – Főpályaudvar
  • 8: Fagyöngy utca – Árkád – Főpályaudvar
  • 22: Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol
  • 23: Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Deindol
  • 23Y: Kertváros – Árkád – Deindol – Nagydeindol
  • 24: Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút
  • 55: Kertváros – Klinikák
  • 60: Budai Állomás → Kertváros → Budai Állomás
  • 60A: Budai Állomás → Kertváros → Budai Állomás
  • 60Y: Budai Állomás → Kertváros → Árkád → Budai Állomás
  • 61: Kertváros – Málomvölgyi út
  • 62: Kertváros – Fagyöngy utca
  • 73: Malomvölgyi út – Fagyöngy utca – Főpályaudvar
  • 73Y: Malomvölgyi út – Málom – Fagyöngy utca – Főpályaudvar
  • 103: Kertváros – Klinikák
  • 107E: Malomvölgyi út – Uránváros/Deindol/Nagydeindol
  • 109E: Fagyöngy utca – Klinikák
  • 121: Kertváros – Hőerőmű – Uránváros
  • 122: Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol
  • 123: Fagyöngy utca – Árkád – Deindol
  • 123Y: Fagyöngy utca – Árkád – Deindol – Nagydeindol
  • 124: Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút
  • 130: Kertváros – Megyer – Főpályaudvar – Klinikák
  • 130A: Kertváros – Megyer – Főpályaudvar
  • 142: Nagyárpád – Fagyöngy utca
  • 155: Krisztina tér → Ifjúság útja → Kertváros

A Kertváros elnevezés itt is tévesen jelenik meg, a jelenlegi, Kertvárosnak nevezett buszpályaudvar Málom városrész északkeleti sarkában van.

Kultúra

Csordás Gábor verse a Lvov-kertvárosi szonett címet viseli.[13][14]

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.pecspolus.hu/files/file/pecs_ha_szamit_a_hely_hu.pdf[halott link] Általános információ Pécs városáról.
  2. ↑ www.docs.google.com, A magyar lakótelepek helyzetének értékelése - Egedy Tamás
  3. ↑ www.lib.pte.hu, Területfejlesztés és Innováció - A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata[halott link]
  4. ↑ www.c3.hu, Pécs története III.
  5. ↑ www.pkrt.hu, A PKRT hivatalos oldaláról - Történetünk. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  6. ↑ TESZ. II. 1970. 816-817. p.
  7. ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 326, 402. p.; Baranya Megye Földrajzi Nevei Il 1982. 134/2337, 2338; FNESZ. 415.
  8. ↑ www.pecs2010.hu, Közterek és Parkok újjáélesztése - I. ütem. [2008. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  9. ↑ www.bama.hu, Év végéig tartó építkezések, 2010. január 2.
  10. ↑ www.pecskep.hu, DIANA-TÉR - fotók és tények. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  11. ↑ www.bama.hu, A Diana-téren már megkezdődött a felújítási munka
  12. ↑ www.bama.hu, Már látszik a pécsi terek új arca
  13. ↑ www.jelenkor.net, Csordás Gábor: javítások rontások. [2013. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
  14. ↑ www.klubradio.hu, LVOV-KERTVÁROSI SZONETT - Csordás Gábor. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Megyer_(városrész,_Pécs)&oldid=22492668”