Lézsa
Lézsa (Ležiachov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turócszentmártoni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1252 |
Polgármester | Katarína Michalková |
Irányítószám | 038 42 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | MT |
Népesség | |
Teljes népesség | 155 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 35 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 439 m |
Terület | 4,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 58′ 49″, k. h. 18° 51′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 49″, k. h. 18° 51′ 28″ | |
Lézsa weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lézsa (szlovákul Ležiachov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra a Turóc bal partján fekszik.
Története
1252-ben a turóci kolostor birtokaként "terra quinque villarum" alakban említik először. 1534-ben "Lesako" alakban említik. A következőkben "Lezechow" (1543), "Ležechowo" (1554), "Leziachow" (1565), "Ležachow" (1567), "Ležyachow" (1604) alakban szerepel a különböző írott forrásokban. A turóci prépostsághoz tartozott, majd a 18. század végén a kamarához került. 1715-ben 26 háztartás volt a településen. 1785-ben 37 házában 311 lakos, 1828-ban 32 házában 259 lakos élt.
Vályi András szerint "LEZJACHOWO. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, az előtt a’ Nagy Szombati Je’sovita Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Znió Várallyához 1 órányira, kies helyen, Szent Györgynek szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, legelője elég, lakosai kiváltképen olajütők."[2]
Fényes Elek szerint "Lesziakov, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 252 kath., 7 evang. lak. Földje középszerü; legelője elég; olaj-kereskedés; liszt-malmok a Thurócz és Vriszka vizén. F. u. Pesti universitás. Ut. posta Rudnó."[3]
Lakói olajárusok voltak, melyet lenből és kenderből állítottak elő. Később főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. Mai hivatalos nevét 1927-ben kapta.
Népessége
1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 148 lakosából 147 szlovák volt.
2011-ben 148 lakosából 144 szlovák volt.
Nevezetességei
- Kápolnája 1811 és 1817 között épült klasszicista stílusban.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.