Ugrás a tartalomhoz

Lungmen-barlangok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gerd Eichmann (vitalap | szerkesztései) 2020. október 13., 16:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (gallery added)
Lungmen-barlangok
Világörökség
Lungmen-barlangok
Lungmen-barlangok
Adatok
OrszágKína
Világörökség-azonosító1003
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Lungmen-barlangok (Kína)
Lungmen-barlangok
Lungmen-barlangok
Pozíció Kína térképén
é. sz. 34° 33′ 20″, k. h. 112° 28′ 11″34.555556°N 112.469722°EKoordináták: é. sz. 34° 33′ 20″, k. h. 112° 28′ 11″34.555556°N 112.469722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lungmen-barlangok témájú médiaállományokat.

A Lungmen-barlangok (angolos alakban: Longmen-barlangok, 龍門石窟/ 龙门石窟, kínaiul: „sárkánykapu-barlangok”) Kína keleti részében, a Jisuj folyó nyugati partján, Honan (Henan) tartományban, Lojang (Luoyang) várostól délre 12 km-re található buddhista sziklatemplomok.

Az építkezések 494-ben kezdődtek, amikor az északi Vej-dinasztia a mai Tatungból Lojangba tette át a székhelyét, s Hsziao-ti császár itt sem akarta nélkülözni megszokott templomait. Az 1352 barlangban és 750 fülkében eredetileg 97 306 szobor és 39 kis pagoda állt, ezenkívül 3608 feliratot véstek a sziklafalakra négy évszázad alatt. Az első templom 495-ből való, az utolsó 898-ban készült el. A legtöbbjük kicsiny, csupán apró fülke a sziklaoldalba vágva. Számos nagyobb barlang keltezett feliratokat őriz, ezek tartalmazzák az adományozó patrónusok nevét is, amelyekről azután a barlangot elnevezték. A buddhista barlangszobrászat a Tang-dinasztia uralmának a végével szűnt meg. A 19. században a barlangokat kifosztották, a szobrok 90%-ának fejét letörték és főként Nyugaton értékesítették. Az 500 és 523 között épült Pingjang szentély híres reliefjét ma például New Yorkban őrzik. A szentélyen egyébként több mint nyolcszázezren dolgoztak. A világörökség része.

A Fengszian (Fenghszien)-templom (az Ősök Tisztelete templom)

A szentély 672 és 675 között készült. Keleti-nyugati irányban 35 méter, észak-déli irányban 30 méter hosszú. Közepén áll a 17 méter magas Vairócsana buddha. Feje négyméteres, füle 1,9 méter. Mellette Buddha két kedvenc tanítványának, valamint két másik bodhiszattvának a szobra áll. A falban szögletes bemélyedések láthatók, amelyek farudakat tarthattak, s ez arra utal, hogy a szobrok eredetileg egy fából épült csarnokban álltak.

A Tízezer Buddha barlangja

A barlangot, amelyet kínaiul Vanfo dongnak hívnak, 680 körül vájták a sziklákba, a Tang-dinasztia korai korszakában. A barlang négyszögletes, és falait ezrével borítják a domborművű szobrok, amelyekről a nevét kapta. Látható ott egy nagyméretű Buddha is, négy tanítványa társaságában. Az apró Buddhák mellett fuvolán, cimbalmon, hárfán és más húros hangszeren játszó zenészek is felfedezhetők. A szobrokat a helybeli tömör, szürke mészkőből faragták, és nagyon finoman és aprólékosan munkálták meg.


Források

  • Reg Cox és Neil Morris: A középkori világ 7 csodája. Magyar Könyvklub, 1997. ISBN 963-548-503-4
  • C. Blunden – M. Elvin: A kínai világ atlasza. Helikon Kiadó, 1983. ISBN 963-208-348-2
  • Polonyi Péter: Kína. Panoráma Kiadó 1986. ISBN 963-243-256-8
  • Ezerarcú világunk. Ázsia, Ausztrália. Dunakönyv Kiadó, 1993.

Külső hivatkozások