Lissodelphis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lissodelphis
Északi delfinek (Lissodelphis borealis)
Északi delfinek (Lissodelphis borealis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Nem: Lissodelphis
Gloger, 1841
Szinonimák
  • Delphinapterus Gray, 1846
  • Leucorhamphus Lilljeborg, 1861
  • Tursio Wagler, 1830
Elterjedés
A két Lissodelphis-faj elterjedési területeA két Lissodelphis-faj elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Lissodelphis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lissodelphis témájú kategóriát.

A Lissodelphis az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó nem.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

E nembe tartozó delfinek nagyjából fekete színűek, de hasi részük fehér. Azon kevés delfinfélék közé tartoznak, amelyeknek nincs hátúszója. Az állatok kisméretű, karcsú óceáni delfinek. Habár a tudósok már régóta ismerik őket - az északi delfint Titian Peale 1848-ban és a déli delfint Bernard Germain de Lacépède 1804-ben írták le - az életmódjukról és szaporodásukról alig tudnak.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi delfin elterjedési területe a Csendes-óceán északi részének a mérsékelt övezete, nyugaton Kamcsatkától és Japántól keletre Brit Columbiáig és Baja Californiáig. Még nem ismert, hogy ezek az állatok vándorolnak-e rendszeresen. Viszont Kalifornia vízeiben megfigyelték, hogy az északi delfinek a kalmárok után jönnek télen és tavasszal. Nyáron nem lehet látni őket Kalifornia közelében. E faj inkább a nyílt vízeket kedveli. A Föld összes északi delfinjét még nem számolták össze, de becslések szerint Észak-Amerika partjainál körülbelül 14 000 ilyen állat van.

A déli delfin a déli félgömb összes vízében megtalálható. Főleg a Tasman-tengerben figyelhetők meg.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindkét faj karcsú, kis, egyenes mellúszókkal és kicsi farokúszóval. Egyik fajnak sincs hátúszója. A Csendes-óceánban az északi delfin az egyetlen delfinfaj ezzel a tulajdonsággal. Hasonlóképpen a déli félgömbön a déli delfin az egyetlen faj ezzel a tulajdonsággal. A két fajt a testükön levő fehér foltokról lehet megkülönböztetni. Mindkét fajnak fehér a hasi része, de a déli delfinnél nagyobb helyet foglal el; a fehér folt átnyúlik az állat oldalára, a mellúszókra, a csőrre és a homlokra.

Az északi delfin hímek körülbelül 220 centiméteresek az ivarérettségük elérésekor; a nőstények 200 centiméteresek. Mindkét nem 10 évesen válik kifejlett állattá. Az újszülött delfinek, körülbelül feleakkorák, mint a szülők. A déli delfin valamivel nagyobb és nehezebb, mint rokona: legfeljebb 250 centiméter hosszú és 100 kilogramm testtömegű; az északi delfin legfeljebb 80-90 kilogrammos. Az állatok körülbelül 40 évig élnek.

Viselkedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindkét faj társas állat. Általában több száz egyed van egy csoportban, de néha akár háromezren is összegyűlhetnek.[1] Délen a csapatok sötét delfinnekkel (Lagenorhynchus obscurus) és Globicephala-fajokkal is társulnak, míg északon csendes-óceáni fehérsávos delfinnekkel (Lagenorhynchus obliquidens) „útaznak” együtt. A leggyorsabb úszóállatok közé tartoznak; csúcssebességük meghaladja a 40 km/h is. Időnként nagyon játékosak, és ki-ki szöknek a vízből, vagy farkukkal csapják a vizet, míg máskor nagyon csendesek és alig észrevehetőek. Észrevettek olyan állatokat is, amelyek 7 méteres magasságba szöktek fel.

A Lissodelphis-fajok általában kerülik a hajókat, de azért már megfigyeltek állatokat, amelyek kihasználták a hajók orrvizét.

Eddig nem jegyeztek fel partravetett északi delfineket, viszont a Chatham-szigeteknél 77 déli delfin került a partra.

Védelmük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manapság egyik fajt sem vadásszák, és az eddigi védelmi intézkedéseknek köszönhetően, úgy tűnik, hogy a Lissodelphis-fajok jövője biztosított. Az 1980-as években több tízezer északi delfin gabalyodótt bele az úszóhálókba. 1993-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete betiltotta az ilyen úszóhálókat. A cetek védelmezői szigorú intézkedéseket tesznek, azért, hogy ez a betiltás legyen betarva.

Az északi delfineket megpróbálták fogságban tartani, de 3 hét után, ismeretlen okok miatt az állatok elpusztultak. Csak egy példány maradt életben 15 hónapig. Eddig a déli delfinnel még nem próbálkoztak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Right whale dolphin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The northern right whale dolphin Lissodelphis borealis in the eastern North Pacific S. Leatherwood and A. Walker (1979) in "Behaviour of Marine Mammals" Vol 3. pp85-141