Lúzsna
Lúzsna (Liptovská Lúžna) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Rózsahegyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1669 | ||
Polgármester | Albín Husarčík | ||
Irányítószám | 034 72 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | RK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2782 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 738 m | ||
Terület | 54,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 56′ 30″, k. h. 19° 19′ 10″48.941667°N 19.319444°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 30″, k. h. 19° 19′ 10″48.941667°N 19.319444°E | |||
Lúzsna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lúzsna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lúzsna (szlovákul Liptovská Lúžna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rózsahegytől 18 km-re délre 717 m magasságban, az Alacsony Tátra Nemzeti Park területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut 1669-ben Thököly István árvai főispán alapította felsőárvai gorálok betelepítésével. A község alapító soltésze az Árva megyei Veszele községből (evangélikus túlkapásai miatt) a lakatlan lúzsnai völgybe száműzött Weszelovszky György soltész-bíró volt.
Első írásos említése 1670-ből való „Lusna” néven. Likava várának uradalmához tartozott. Első templomát 1701-ben építették, a mai temető közepén állt. 1715-ben 17 adózó portája volt. 1720-ban malmot is említenek a településen. 1773-ban a lakosság tiltakozott a növekvő terhek ellen, erre Mária Terézia megszüntette a község bírói hivatalát. 1784-ben 111 házában 951 lakos élt. Plébániáját 1787-ben alapították.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUZNA. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, legelője van elég, földgye néhol sovány, piatzozása Zólyomban.”[2]
1828-ban 201 háza és 1639 lakosa, 1832-ben 1801 lakója volt a falunak. Lakói főként állattartással, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században bányáiban a helybeliek mellett magyarok, németek, franciák és belgák is dolgoztak. Lúzsna lakossága az 1848/49-es szabadságharc idején a magyar ügy mellett fogott fegyvert, melyet jól bizonyít többek között a községben előforduló Veszelovszky-Kossuth vezetéknév is. (Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada).
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Luzsna, tót falu, Liptó vármegyében, kősziklás hegyek közt, Beszterczebányához 1 1/2 mfd.: 1639 kath. lak., és kath. paroch. templommal. A házak széjjelszórva a völgyekben a patakok mellett vannak. Határa roppant de sovány, csak zabot terem. Erdeje sok és szép; legelője bőséggel, azért sok juhot tartanak, és sok sajtot, turót készitenek. Van egy savanyuviz-forrása. F. u. a kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3022 lakosából 3007 szlovák volt.
2011-ben 2907 lakosából 2842 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Klasszicista római katolikus Szentháromság plébániatemploma 1843 és 1848 között épült. Főoltára 1910-ben készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Lúzsna község legteljesebb magyar nyelvű történetét lásd Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada című nagymonográfiában (ISBN 978-963-12-7029-7)