Laacher See

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laacher See
Laachsee.JPG
A Laacher See a Maria Laach apátsággal
Országok  Németország
Hely Eifel-hegység, Rajna-vidék–Pfalz
Típus kaldera-tó
Hosszúság 1964 m = 1,964 km
Szélesség 1186 m = 1,186 km
Felszíni terület 3,3 km2
Legnagyobb mélység 53 m
Tszf. magasság 275 m
Települések Kretz, Kruft, Mendig, Nickenich, Wassenach, Wehr
Elhelyezkedése
Laacher See  (Németország)
Laacher See
Laacher See
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 24′ 37″, k. h. 7° 16′ 11″Koordináták: é. sz. 50° 24′ 37″, k. h. 7° 16′ 11″
Mayen Koblenz.jpg

A Laacher See az Eifel-hegységben, Németországban, Koblenz közelében található vulkáni eredetű kaldera-.

Etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Laach szó az ófelnémet lacha közvetítésével a latin lacus, -ūs (magyarul: ) szóból származik. A Laacher See ezért pleonazmus, mindkét része tavat jelent. A Laach elnevezés a helyre és az ott található kolostorra is áthúzódott; 1863-ban a jezsuiták hivatalosan is Maria Laach-nak nevezték el ottani kolostorukat.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ovális tó 3,3 km²-es felszínével Rajna-vidék–Pfalz szövetségi állam legnagyobb tava. Az Eifel-hegység keleti, vulkanikus eredetű részében található, Andernach, Bonn, Koblenz közelében.

A tó legnagyobb mélysége 53 m. Vize a talajvízből ered, természetes lefolyása nincs. Felszíne a tengerszint felett 275 méter magasan van. Ingadozása korábban elérte a 15 métert is, ami a környező területek mezőgazdaságát károsította. Ezért 1840-45 között mesterséges kifolyó csatornát építettek déli partjára. A lecsapolással a tó átlagos felületének mintegy harmadát elvesztette.

Laacher See

Geológiai története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a tavat gyakran említik a térség legnagyobb maar-tavaként, tudományos pontossággal nem tekinthető maar-tónak, mint ahogy krátertónak sem. Egy vízzel telt kalderáról, azaz beomlással keletkezett üregről van szó, amely a vulkáni magmakamra kiürülése utáni összeomlás nyomán keletkezett. Ezt aztán idővel feltöltötte a talajvíz.

A vulkán utolsó kitörését, amely a kalderát létrehozta, i. e. 10.930-ra datálják. A kitörés néhány napig tarthatott és egy plíniuszi főfázisból, valamint az azt megelőző és követő freatomagmás robbanásokból állt.

A robbanások óriási mennyiségű anyagot dobtak ki, a mely a Rajna középső völgyének vidékét mintegy 7 méter vastag hamuréteggel borította be. A folyamot a vulkáni anyag eltorlaszolta és a Mosel torkolatáig terjedő ideiglenes tó alakult ki. A finomabb vulkáni hamu egészen Svédországig eljutott a légkörben. A kitörés Laacher See Tephra (LST) néven ismert lerakódásait gyakran használják a rétegek kormeghatározására Nyugat-Európa-szerte a földtudományok és az archeológia művelői egyaránt.

A kidobott anyag mennyiségét kb. 6 km³ magmaanyagra illetve összesen mintegy 16 km³ tefrára becsülik.[1] Ez a vulkáni robbanások 1-től 8-ig terjedő skáláján a 6. fokozatnak felel meg. Összehasonlításul a kitörés másfélszer akkora volt, mint a Pinatubo kitörése 1991-ben, vagy hatszor akkora, mint a Mount Saint Helens kitörése 1980-ban.

A tóban ma is megfigyelhető a szén-dioxid bugyborékolása a víz alól. Az egész Eifel vulkáni régió évente egy-két millimétert emelkedik, a környéken jól mérhető a szeizmikus aktivitás, a tó vizében a mélység felé haladva határozott termális anomáliák mutatkoznak.

A Laacher See és környéke geológiai mércével mérve aktív vulkáni területnek számít, ezért a geológusok szerint – ugyancsak földtörténeti léptékkel mérve – viszonylag rövid időn belül újra kitörhet.[2]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Diplomarbeit von Claudia Köhler 2005 PDF (németül)
  2. Ébredezik a szunnyadó szupervulkán. index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Laacher See témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]