Koprivnički Ivanec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallo3647 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 28., 13:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése)
Koprivnički Ivanec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségKoprivnički Ivanec
Jogállásfalu
Alapítás éve1334
PolgármesterBožidar Vrabelj
Irányítószám48314
Körzethívószám(+385) 048
Népesség
Teljes népesség1798 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség70,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület18,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 16° 48′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 16° 48′ 58″
Koprivnički Ivanec weboldala
SablonWikidataSegítség

Koprivnički Ivanec falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Botinovec, Goričko, Kunovec és Pustakovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Kaproncától 5 km-re északra a Drávamenti-síkságon fekszik.

Története

A település Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta a nevét, melyet mint az azonos nevű plébánia központját 1334-ben "ecclesia b. Johannis de Cerouicha" (Cerovicei Keresztelő Szent János plébánia) néven említ Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írott feljegyzésében. Ivanec nevű birtokról vagy településről azonban még hosszú ideig nem történik említés, helyette a Cerovica név szerepel. Csak a szentgyörgyi uradalom 1439-es oklevelében bukkan fel először a falu mai neve "Zenth Iwan" alakban. Legközelebb 1501-ben említik Demeter cerovicei plébánost és a Szent János plébániát "sancti Johanis in Cherenycza" néven. Egy a 16. század második felében kelt okiratból kitűnik, hogy Ivanec jobbágyai akik korábban a szentgyörgyi uradalomhoz tartoztak, ekkora már a kaproncai uradalom jobbágyai lettek. Az uradalom falvai a török időkben a kaproncai várkapitányok igazgatása alá kerültek és az ivaneci plébánia kegyura is az uradalom volt. 1644-ből fennmaradt egy kérelem, melyet Martin Faggnoht ivaneci plébános írt. Érdekessége, hogy Ivanec és Kunovec jobbágyairól, mint a stájer hercegség, illetőleg a kaproncai kapitányság jobbágyairól ír benne. 1647-ben III. Ferdinánd király az uradalom hét falvából hármat, köztük Ivanecet is Mikulich Tamás bánhelyettesnek, király személynöknek adott. Ez ellen a kaproncai várkapitány kifogást emelt, azonban 1659-ben a falvak újra visszakerültek a fennhatósága alá. Ekkor az ivaneci plébániához Ivanecen, Kunovecen és Pustakovecen kívül Botinovec, Goričko és Cenkovec is hozzá tartozott. Az 1659-es egyházi vizitáció a plébánia lakóinak hitével kapcsolatban megjegyzi, hogy „az itteni nép durva, felelőtlen és istentelen. Nem érdekli az egyház tanítása és a szentmise, engedetlen a papokkal és a többi hívekkel szemben. Erőnek erejével az egyházi javakra tör. Évekkel korábban néhányan közülük arra vetemedtek, hogy papjukat elkergessék és ötször bottal is megüssék. Még most is lázadoznak uruk a kaproncai kapitány ellen.”

1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 1286, a községnek 2361 lakosa volt.

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma már a 14. században állt. 1742-ben barokk stílusban építették át. A templom egyhajós épület sokszögzáródású szentéllyel, harangtornya a homlokzat felett emelkedik. Szószéke 1756-ban készült rokokó stílusban. Belső festése a 18. század második felében készült, képzett illuzionista mester alkotása.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.