Kokas Katalin
| Kokas Katalin | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1978. november 22. (45 éves) Pécs |
| Házastársa | Kelemen Barnabás |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ( – 1990-es évek) |
| Pályafutás | |
| Hangszer | hegedű, brácsa |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zenész, pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kokas Katalin (Pécs, 1978. november 22. –) Liszt Ferenc-díjas magyar hegedű- és brácsaművész, érdemes művész[1], Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész felesége.
Élete
Apja, Kokas Ferenc, a kaposvári Liszt Ferenc zeneiskola igazgatója, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje, az MZMSZ elnökségi tagja, anyja, boldogfai Farkas Ágnes csellótanár asszony; Kokas Katalin 1978. november 22.-én született Pécsen. Anyai nagyapja, boldogfai Farkas György (1924–1988) főiskolai docens, Baranya megyei tornaszövetség elnöke, testnevelő tanár, tankönyv író; anyai nagyanyja, boldogfai Farkas Györgyné doliánszki Dulánszky Ágnes úrnő révén közeli rokonságban áll doliánszki Dulánszky Nándor (1829–1896) pécsi püspökkel. Anyai dédszülei boldogfai Farkas Lajos (1878–1930), törökudvari uradalmi ispán a gróf Festetics családnál, népfelkelő szakaszvezető címzetes őrmester az első világháborúban, és a pósfai Horváth család sarja, pósfai Horváth Irma Hedvig Gabriella (1884–1959) asszony voltak. Kokas Katalin édesanyjának a nagybátyja Boldogfai Farkas Sándor (1907–1970) szobrászművész volt.
Ötévesen kezdett hegedülni Gyánó Bélánénál és Papp Györgynél. 11 évesen nyert felvételt a Zeneakadémia előkészítő tagozatára, ahol Halász Ferenc, majd Kovács Dénes irányítása alatt tanult. 1994-ben ösztöndíjjal került Torontóba, ahol Fenyves Lorándnál tanult. Kanadai tanulmányai végeztével újra a budapesti Zeneakadémián tanult, Perényi Eszter növendéke volt, ahol kitüntetéssel diplomázott.
Mind szólistaként, mind kamaramuzsikusként (ezen belül hegedűsként és brácsásként) gyakori vendégszereplője Európa, Afrika és Amerika számos koncerttermének.
A Művészetek Palotájában Kocsis Zoltánnal ő játszotta a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben először felcsendülő hegedűversenyt, amely Jean Sibelius versenyműve volt.
2004-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia hegedűtanára.
A férje által 2009-ben alapított Kelemen-vonósnégyes brácsása.
2010-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál.[2]
2011. november végén Kokas Katalin 5 évi használatra megkapta Dr. Zelnik István műgyűjtőtől azt a 17. századból származó, „Cecília” elnevezésű, nemrég előkerült Stradivarius-hegedűt, amelyet Zelnik, az Aranymúzeum alapítója Szőcs Gézának, az NFM kulturális államtitkárának felkérésére vásárolt meg.[3] A hangszert Kokas november 30-án zártkörű koncerten mutatta be a budapesti Kempinski Hotelben, Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán közreműködésével.[4] 2012. február 2-án Zelnik, Kokas és Kelemen bemutatták a hangszert az Fábry Sándor show-műsorában is, az MTV1-en.[5]
Versenyeredményei
- Koncz János Hegedűverseny, első díj
- 1994 – a csehországi Ústí nad Orlicí Nemzetközi Hegedűverseny első helyezettje
- 1996 – „Concerto Competition” díj (Torontó)
- 1997 – a semmeringi Bartók verseny győztese
- 1998 – a semmeringi Martinů-verseny győztese
- 1999 – első helyezés a Nemzetközi Flesch Károly Hegedűversenyen
- 2002 – a Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny első helyezettje
Díjak
- 2004 és 2005 – Fischer Annie-ösztöndíj
- Halász Ferenc-díj
- Junior Prima díj (2009)
- Liszt Ferenc-díj (2010)
- Érdemes művész (2021)[1]
Külső hivatkozások
- Kokas Katalin a Zeneakadémia honlapján
- Azt ígértem, hogy Kaposvár felkerül Európa kulturális térképére. Szarvas István interjúja. 2012. augusztus 13.
Jegyzetek
- ↑ a b Zrt, HVG Kiadó: Kiváló Művész lett Nemcsák Károly és Mikó István, kitüntették az SZFE több új vezetőjét (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
- ↑ http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=19911 Beszélgetés Kokas Katalinnal
- ↑ Archivált másolat. [2012. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
