Klokoč (Vojnić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klokoč
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségVojnić
Jogállásfalu
PolgármesterBranko Eremić
Irányítószám47220
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség46 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 41″, k. h. 15° 41′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 41″, k. h. 15° 41′ 33″
SablonWikidataSegítség

Klokoč falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Vojnićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 34 km-re délkeletre, községközpontjától 13 km-re délre a Kordun területén fekszik.

Története[szerkesztés]

Klokocs és vára egyike volt a középkori nemzetségi központoknak. A vár már 1224-es említésekor a klokocsi nemesi közösség birtokában volt. A klokocsi közösség olyan nemesi családokból állt, akik Klokoč, Krstinja, a két Kladuša és Cetin felé eső területen éltek. Kiváltságaikat 1242 körül IV. Bélától kapták, cserébe katonai szolgálattal tartoztak. A falu lakói nem álltak földesúri hatalom alatt. A közigazgatás és az elsőfokú ítélkezést a nemes lakosok által választott testület hatáskörébe tartozott. A településen azonban nemcsak nemesek élhettek, hanem nemesi jogállású vagy nemesi telekre telepített jobbágyok is. A nemesi közösség mentes volt mindenféle közadótól, ügyeit a nemesek közgyűlése intézte. Ez választotta meg a falu elöljáróságát és a nemesi közösség vezetőjét, akit bírónak (iudex) neveztek. A környék urai (a Frangepánok, Cilleiek, Nádasdyak stb.) azonban csak részben tartották tiszteletben a kiváltságokat, melyekért a nemeseknek állandóan harcolniuk kellett. 1557-ben a vár a katonai határőrvidék igazgatása alá került, ami a nemesi közösség kiváltságainak elveszítéséhez, lényegében az itteni nemesség megszűnéséhez vezetett. A sorozatos török támadások hatására a vidék lakossága nagyrészt elmenekült. Miután Bihács elesett, a védtelenné vált klokocsi várat is elhagyták. 1649-ben Zrínyi Péter horvát bán a vár alatt aratott nagy győzelmet a török felett. A várat 1681-ben foglalta vissza gróf Herberstein generális, károlyvárosi várparancsnok és a barilovicsi várkapitány irányítása alá rendelte. A 17. század végétől az elmenekült horvátok helyére a hódoltsági területekről nagy számú szerb érkezett. A katonai határőrvidék megszervezésekor annak részeként a szluini határőrezred parancsnoksága alá tartozott, majd 1881-től a Vojnići járás része volt. A várat a 19. század közepén végleg elhagyta a katonaság és attól fogva az enyészet martaléka lett.

A falunak 1857-ben 537, 1910-ben 699 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 62 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
537 557 559 582 604 699 628 707 506 517 479 405 357 332 69 62

Nevezetességei[szerkesztés]

Klokocs várának romjai[4] a falu feletti magaslaton néhol még emelet magasságig állnak. Alaprajza négyszög alakú volt, melynek egyik sarkában állt a hengeres lakótorony, másik sarkában pedig a várpalota állt. A lakótorony körte alakú puskalőrései ma is jól láthatók, ez alapján ennek építését a 16. század elejére teszik. Egyéb épületnek nem maradt nyoma tekintve, hogy azok egykor fából épültek. A várat kívülről palánk és várárok övezte, melyen felvonóhídon lehetett bejutni. A 14. században a Frangepánok fennhatósága alá került, majd több tulajdonos váltotta egymást. 1681-ig török kézben volt, majd a török kiűzésétől a határőrvidékek 1871-es megszüntetéséig határőr erődként működött. Ezután elhagyják, és romlásnak indult.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]