Gornji Kremen
| Gornji Kremen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Szluin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Bogović |
| Irányítószám | 47240 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 295 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 12″, k. h. 15° 37′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 12″, k. h. 15° 37′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Kremen falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Károlyvárostól 42 km-re délre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Kordun területén, a Korana jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu határában, a Korana partján állt Kremen vára, az ősi Ladihovići nemesség nemzetségi központja. A Ladihović nemzetség egyike volt az ország nemesi közösségeinek. Birtokaik, melyeket a török hódításig megtartottak, a Korana két partján Lađevac és Szluin irányában a Glina és a Klokoč forrásvidékére terjedtek ki, határosan a klokoči, smrčkovići és stojmerići nemesi területekkel. A közösség feje a bíró (knežinjak) volt. A legjelentősebb nemesi családok a Fabianić, a Nemanić, a Herendić, a Sanković, a Nikšić vagy Mikšić és a Cvetović családok voltak. Kremen várát, mely a Dalmáciába vezető ősi kereskedelmi utat ellenőrizte, valószínűleg az 1430-as években építtette Ladihović Domsa horvát bánhelyettes. 1442-ben özvegye Frangepán Istvánnak adta zálogba. 1454-ben a Čava család birtoka lett, akiktől 1461-ben a Herendić család vásárolta meg, a várjobbágyok pedig a család szluini ágához tartozó Frangepán Damján birtokába kerültek. 1507-ben a Frangepánok a várat is megvásárolták. A vár előbb Frangepán Györgyé, majd halála után Frangepán Ferenc (horvát bán) birtoka lett. Időközben a török mind gyakoribb támadásokat intézett a vidék elfoglalására, 1561-ben már Szluin várát is megostromolta. Frangepán Ferenc halála után leánytestvére, Anna, 1572-ben egyéb birtokok mellett Kremenről is lemondott és a határőrvidék katonaságának védelmére bízta. Ekkor a Heredićek még megpróbálták visszafoglalni, de nem jártak sikerrel. Krement, amit akkor csak kétfős őrség védett, a török végül 1582 augusztusában foglalta el. A törökök, akiket négy uszkók vezetett, éjjel rohanták meg a várat, amit felégettek, és negyven várjobbágyot hurcoltak rabságba. Ezt követően a vár és vidéke kihalt pusztaság maradt. Kremen várát azonban, mivel onnan a túloldali Szluin várát jól szemmel tarthatták, 1645-ben megerősítették a törökök. A horvátok csak 1699-ben, a karlócai békét követően szerezték vissza. Ezután főként pravoszláv vlach lakosság települt a vidékre, de jött néhány katolikus horvát család is. Utóbbiak azonban a kivetett adóterhek és a vlach zaklatások hatására hamarosan odébbálltak. Helyükre Modrus és Bosiljevo vidékéről jöttek újabb horvát családok, akik a mai lakosság ősei.
A falunak 1857-ben 320, 1910-ben 205 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 65 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 320 | 212 | 191 | 225 | 207 | 205 | 198 | 225 | 215 | 221 | 211 | 165 | 1020 | 800 | 91 | 65 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Kremen várának csekély maradványai[4] a falutól délnyugatra a Korana partján találhatók. Falaiból mára az egykori öregtorony sarkának egyetlen, mintegy két méter magas fala maradt meg. Az egykori várudvart övező falak helyén csak sáncszerű nyomok láthatók. A vár egész belső területét sűrű bozót borítja. A várból egykor jó kilátás nyílt a Korana völgyére, Szluinra és a Dalmáciába vezető régi kereskedelmi útra. Ma a kilátást a magasra nőtt fák takarják.
Források[szerkesztés]
- Szluin város hivatalos oldala
- Szluin turisztikai egyesületének honlapja
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
- Kremen várának története[halott link]
- Várak a Kordun-hegység déli részén
Irodalom[szerkesztés]
Radoslav Lopašić: Oko Kupe i Korane, Zagreb, 1895.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-279.
