Vivodina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vivodina
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Károlyváros
Község Ozaly
Rang falu
Polgármester Biserka Vranić
Irányítószám 47283
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség 76 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 310 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vivodina  (Horvátország)
Vivodina
Vivodina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 15° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 15° 23′ 50″

Vivodina falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károlyvárostól 24 km-re, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a zsumberki-hegység egyik magaslatán fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező falvakra, erdőkre és szőlőhegyekre, melyek közt 25 kis falu és település bújik meg. Dombon álló plébániatemploma uralja a vidék látképét, mely régóta híres szőlőültetvényeiről, borászatáról és gyümölcstermesztéséről.


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vivodina a vidék egyik legősibb települése, melyet már 1321-ben említenek Babonics István fiainak Jánosnak, Györgynek, Dénesnek és Pálnak adománylevelében, mely szerint ezt a területet a kostanjevici kolostornak adományozták. Vivodina egyházilag a 14. század közepéig a zágrábi püspökség goricai főesperességéhez tartozott. Ekkor Lipold nevű plébánosát kizárták az egyházból, mivel nem akart tizedet fizetni és a plébániát a kostanjevicai kolostor apátjának rendelték alá, ahová egészen 1797-ig tartozott. A templomban egészen a 17. század közepéig szláv nyelven folyt a misézés. 1753 és 1757 között a krasnicai birtok úrnője Vojnovich-Jelacsich bárónő felépíttette az új barokk Szent Lőrinc templomot, mely attól kezdve ismét plébániatemplom lett. A 19. században megnyílt az iskola. 1859-ben felépült a plébánia új épülete. 1862-ig az új iskola felépüléséig az iskola a régi plébánia épületében működött. A rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a környék lakói már a középkorban is bortermeléssel foglalkoztak. Az 1550-től az 1776-ig terjedő időszakból fennmaradt, a zágrábi országos levéltárban őrzött dokumentumok között 32 olyan adásvételi szerződés található, amelyek szerint a környék lakói szőlőskerteket adtak vagy ajándékoztak el. A falunak 1857-ben 14, 1910-ben 53 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 76 lakosa volt.


Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
14 35 46 50 55 53 58 45 37 46 51 41 44 56 75 76

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, a 14 században már állt. A mai templomot 1753 és 1757 között a bécsi születésű szlovén építész Lovrenc Prager tervei szerint barokk stílusban építették. A horvát barokk építészet egyik legszebb példája. Mellette áll az elemi iskola, egyike a vidék kevés működő iskolájának.
  • Az Ozalj-Vivodina-i borvidéken mintegy 80 hektárnyi területen találhatók szőlőskertek. A legjelentősebb borfajták a rizling, a sauvignon, a rajnai rizling, a chardonnay, a sárga muskotály, a vörös pinot, a frankovka, a zwiegelt és a portugizac. A Vidovinától a Vrhovec-hegységig terjedő 30 kilométer hosszú borutat 2010-ben avatták fel.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]