Belaj (Barilović)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belaj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségBarilović
Jogállás falu
Polgármester Dražen Peraković
Irányítószám 47250
Körzethívószám (+385) 047
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 15° 32′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 15° 32′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Belaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Belaj falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Barilovićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 8 km-re délre, községközpontjától 5 km-re északra, a Šišak-hegy keleti lábánál, a Korana bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Belaj területét már 1360-tól a Mogorich nembeli Tomasich család birtokolta. Belaj várát is valószínűleg ők építtették fel a 15. században. A családot 1581-ben Hunyadi Mátyás is megerősítette Belaj birtokában. 1528. október 5-én a vár alatt véres csata zajlott a Karlovich Iván bán vezérelte horvát végvári katonaság és a boszniai pasa vezette ötezer fős török sereg között. A horvát sereg, melyben a Frangepán család több tagja is harcolt végül megfutamította az ellenséget. A sorozatos török betörések azonban teljesen elnéptelenítették az uradalmat, mely a Tomasichok elszegényedéséhez vezetett. Ennek lett a következménye, hogy 1535-ben Tomasich Gáspár a törökhöz szökött és ott teljesen törökké lett. Ezután Ferdinánd király Belajt, Kruzsich Péter klisszai várnagy uralma alá rendelte. A királyi parancsnak azonban sohasem szereztek érvényt és a vár továbbra is Tomasich birtok maradt. 1568-ban Tomasich Iván megölte Mátyás nevű unokaöccsét, ezért a király javait ezúttal Frangepán Ferencnek adta, de ennek sem tudtak érvényt szerezni. A boszniai pasa 1574-ben és 1576-ban is támadta Belaj vidékét és számos foglyot ejtett. Az 1581-es török támadás kudarccal végződött, a foglyokat a rájuk törő horvátok kiszabadították. 1590-ben a török Belajt is felégette. A sorozatos támadásoknak végül a vár és a mezőváros teljes pusztulása lett az eredménye. 1638-ban Tomasich Pál 800 forintért és egy felszerszámozott lóért eladta a csupasz falakkal álló várat és uradalmát gróf Paradeiser Rudolf zsumberki kapitánynak. Fia Ernest 1694-ben bekövetkezett halála után házasság révén a Jurich család szerezte meg, majd 1706-ban a kincstáré lett. A vár a katonai határőrvidék parancsnoksága alá került, akik tüzérszertárként használták. Végül 1834-ben a katonai határőrvidéki hatóság utasítására felrobbantották és az alapokig elbontották. Anyagából Kamenjaknál a Korana folyó mellé malmot, Károlyvárosban pedig több lakóházat építettek. A második világháború után a várban még régészeti feltárások zajlottak, de rövidesen helyén kőbányát nyitottak és nyomtalanul eltűnt. A településnek 1857-ben 56, 1910-ben 89 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 165 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
56 57 50 70 77 89 103 124 125 127 126 145 157 180 154 165

Nevezetességei[szerkesztés]

Belaj várát 1834-ben elbontották, ma már az alapjai sem láthatók, a helyén kőbánya található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]